Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szabó Zoltán: Az aranyfinomításról
Harmadik módszeré a már régóta ismert cementálás. Ennek két változatát alkalmazta. Az egyikben nátrium- nitráttal és kénsavval végezte a cementálást. A folyamat során az ezüstből ezüst-nitrát keletkezett, amelyet aluminátos szilikátos adalékkal töltött meg. A másik változatban az aranyiinomitó por az aluminátos szilikátos adalékon kivül nátrium-kloridot tartalmazott és az ezüst ezüst-kloriddá alakult át. Ez utóbbi volt a legrégibb aranyiinomitó módszer. Agricola még sokféle cementálást ir le, de ezek mind a második és harmadik alapvető eljárás kombinálásából jöttek létre. Ha csak az alkimisták és iparosok szűkszavú és homályos leírásából kellene megeleveníteni a középkori aranyfinomitást, akkor néhány módszer néha bizonytalan kémiai leirásán túl nemigen lehetne jutni. Szerencsére fennmaradt egy magyar aranyiinomitó mesternek, név szerint Debreczeni Lászlónak Aranyiinomitó könyve, amelyet Pir.ály Henrik ismertetett az Erdélyi Múzeumi Egylet ÉvPQ könyvének 1868-as évfolyamában. Debreczeni mester az eljárás pontos leirásán túl részletesen tárgyalja a középkori aranybányászat és aranyfeldolgozás viszonyait is. Magyarországon akkoriban szabad volt a nyersarannyal folytatott kereskedelem. Já&igmond kipál-y az ötvösség erőteljes fellendülése és a nagy arany fogyasztás- miatt úgy,an megtiltotta az arany külföldre való kivitelét, saját használatára azon■50 bari mindenki vehetett aranyat. Az arany útja az arany- finomitó házig a következő volt. Az aranymosók a kimosott aranyat elvitték a"civishez", aki az aranyat előbb finomította, majd továbbadta a kamarának. A finomitás abból állott, hogy kupellálással a rezet és az egyéb szenyAz aranyiinomitásról 112
