Zsidó gimnázium, Munkács, 1941

állótlan, nem való, hogy elnyomorítsuk azzal, hogy ipari pályára kény­szeritsük, csak azért, mert nincs zsidó gimnázium. A Pesti Izr. Hitköz­ség felállíthat gépipari középiskolát, mert a gimnáziumtól függetlenül teszi, a gimnáziumot továbbra is fenntartja. Végül hiába is tanácsolnánk, hogy térjünk át az ipari középiskolá­ra, az iskolafenntartó ezt anyagilag nem bírná. Az ipari középiskola létesítése nagyértékű gépek, drága műszerek beszerzését, műhelyek spe­ciális berendezését teszi szükségessé és ezeknek a költségével egy sze­gény vidéki zsidó iskola nem tud megbirkózni. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Igyekeztem rámutatni azokra a szempontokra, melyek az ipari nevelés rendes tantárgyként való beve­zetését megkívánják, másrészt feltártam az okokat, melyek arra kény­szerítenek bennünket, hogy az ipari középiskola kész megoldásáról le­mondjunk. De ez a lemondás, az új utak keresése súlyos feladatok elé állít bennünket. Ugyanis kitűzött célunktól a közvetlen, mindennapi munka pontos tervéig, az ezernyi részlet jól átgondolt megvalósításáig hosszú út vezet, és- ennek kikövezésében a magunk erejére vagyunk utalva, mindent a magunk elgondolása és tapasztalatai szerint kell meg­próbálnunk. Csak az, aki benne él egy nevelési folyamatban, részt vesz annak irányításában, látja, hogy milyen sok célszerűen megválasztott tényezó'től függ a nevelés eredményessége. Mi itt a gimnáziumi oktatás­nál jól kitaposott utakon járunk. Utasítások, tanmenetek és tankönyvek állnak rendelkezésünkre, és megszabják pontosan tanítási anyagunkat, nevelési eljárásunkat. Mindezt nélkülöznünk kell gyakorlati nevelésünk­nél, általános szakríányú kézügyességfejlesztő munkánknál. Egy jelentős tényre azonban támaszkodhatunk, azokra a sikeres kísérletekre melye­ket az előző két évben végeztünk három, illetve négy hónapon át. Ezen munkánkat Önök nagyjából ismerik az évvégi Értesítőkből, valamint a Képes mellékletből. Most mégis összefoglalom röviden, hogy lássuk az eredményeket, vonjuk le a tanulságokat és beszéljünk további teendő­inkről. Műhelynevelésünk négyes fokozatú. Minden egyes fokozat két-két osztály önként jelentkező tanulóit juttatja koruknak és érdeklődéskörük­nek megfelelő munkához. A négyes fokozat: játékkészítés, asztalosság, fém megmunkálás, elektro-rádiótechnika. A játékkészítő gyakorlatok résztvevői az I. és II. osztály tanulói közül kerültek ki. Lombfűrészeléssel, fúrás-faragással fejlesztették kézügyes­ségüket, és különböző játéktárgyakat (kerepelőt, targoncát, fűszerdobo­8

Next

/
Thumbnails
Contents