Állami gimnázium, Munkács, 1940

I Széki Gróf Teleki Pál f | Vallás és közoktatásügyi miniszter 1938. május 14. — 1939. II. 16. Az 1941. április 3-ra virradó hajnalon utolsót dobbant a legnemesebb, legigazibb magyar szív, a gróf Teleki Pál szíve. Az egész ország megdöbbent a szomorú hír hallatára, hiszen néhány nappal előbb az ősi Szatmármegye közgyűlésén beszélt a magyar sorsról. Ebben az órában megelevenedik előttem ez az egész magyar, akinek az volt a sorsa, hogy 13 millió magyar állampolgár sorsát hordozza, s érettük éljen. Látom a pesti diákot, aki hangyaszorgalommal készül az életre, a pesti jogászi, aki megtanulja a magyar alkotmány minden elvét és betűjét, de túllát szaktudománya mezején, s az élet tudományában, a földrajzban találja meg igazi munkaterületét. 1919-ben, 40 éves korában egyik elindítója a sze^ gedi gondolatnak, s 1920-ban mint miniszterelnöknek feladata lesz a trianoni békeparancs becikkelyezése. Ekkor visszavonul a politikai élet zajából, s a közgazdasági egyetem katedrájáról hirdeti, a magyar igazságot. 1938. májusában a volt miniszterelnök vallás és közoktatásügyi minszter lett, s ekkor adott a magyar életben példát és útmutatást arra. hogyan lehet magasabb hivatal után kisebbnek látszó (hivatalban is a nemzet ügyét szolgálni. 1939. februárjában lett másodszor miniszterelnök, erre az időre esik Kárpátalja és Erdély visszatérése. Ez a néhány adat, a Teleki Pál életének külső története sok mindent takar, — Magyar életet, magyar sorsot, magyar tragédiát. A magyar faj minden ereje benne élt, s lelkében minden nagy magyar lelkéből volt valami a honfoglaló Árpádtól Tisza István grófig. Egyik eszményképe Szent István volt, az 1000 éves magyar eszmény nagy hirdetője, de lelkében ott élt IV. Béla király országszervező ereje, Kálmán király bölcsesége és Szent László lovagiassága. Sokszor Hollós Mátyás lendületével nagy magyar célokról beszélt, s mindig ott ült ajkán a legutoljára Bethlen Gábor ajkán tükröződött magyar fájdalom s kesernyés erdélyi mosoly. Történelmi nemzetségek sarja, látta a magyarság célját, s hivatásának nagyszerűségét. Gyakran hirdette, hogy a katedrán érezte legjobban magát, nagyon szeretett nevelni, tanítani. S nevelte a nemzet ifjúságát, majd az egész nemzetet. A magyarság hivatását senki, sem lát"ta olyan tisztán a Középduna medencében, mint épen ő. Hirdette, hölgy mindenki egyforma, egyenjogú -testvér legyen a magyar hazában, s mindenkinek vitathatatlan joga van a maga anyanyelvét, ősei szokását, családi tradícióit ápolni. De egyben leghatározottabban küzdött az államellenes erők ellen is. Hirdette az egymáshoz való közeledés, a szeretet, s a szeretet elmélyítésének elvét. Hirdette a különböző nyelvű népek békés együttélésének lehetőségét. A mai Európa egyik vezető gondolatának, a népiség elvének ő volt egyik leghatározottabb magyar hirdetője. Hirdette a felelősségérzet és 3