Állami gimnázium, Munkács, 1911

10 lesz az állam a szegények bankára, s ezzel a szegénység, a társadalom legnagyobb átka egyszerre meg van oldva. Louis Blanc agitációnak óriási hatása volt, ugy, hogy az állam kénytelen volt az emiitett társadalmi műhelyeket felállítani, de mert ezeket a kormány csak kényszerűségből, s nem Blanc eszméinek érvényesítése végett állította fel, s nem Blanc, hanem ennek ellenségei tervei szerint rendezte be, hogy Blanc eszméit, melyek a nép körében óriási hatással voltak, kompromittálja, csakhamar minden jelentősebb eredmény nélkül megszűntek. 4. Proudhon. A szocializmus képviselői közt Marx mellett kétségkívül Proudhon a legjelentősebb. Halála után 37 kötet mű és 14 kötet levelezés maradt fenn, mint ékesen szóló bizonysága nagy elméjének és fáradhatatlan buzgóságának. Mint igazi francia a szabadság féktelen rajongója volt, s izzó lelke egész tüzével ostorozta a társadalom félszeg berendezését s a legnagyobb keserűséggel tárta fel a társadalmi igazságtalanság kinövéseit. Mint gimnázista atyja nyáját őrizte, dolgozott atyja üzletében, volt betűszedő, kereskedő, közben rengeteg könyvet olvas, nyelveket tanul, az egyetemen jogot, filozofiát és teologiát hallgat, tudósokkal érintkezik, folyton tanul és tanit, s óriási tudással készül nagy hivatására. Tulajdonképen nem is volt kommunista, csak a nagy tőke lelketlensége, s különösen a munkanélküli jövedelmek, a járadékok ellen küzdött s fanatikus hive lévén az egyéni szabadságnak, az egyéniség jogainak megóvásával kivánta a társadalmat reformálni. Az volt a nézete, hogy a társadalomnak kell önmagát megjavítani, s ez a javulás nem történhetik egyszerre, hanem csak lassan. Első lépés az volna, ha az állam megváltaná az összes járadékokat, leszállítaná a minden néven nevezendő haszonbéreket, beszüntetné az aránytalan nagy fizetéseket, megakadályozná a tisztességtelen verseny túlkapásait, s ekkor megszűnnék a magántulajdonból származó összes igazságtalanság. Mert szerinte a szocializmus az igazság elvének alkalmazása az ökonoiniai viszonyokra. Oly társadalmat kell teremteni, mely visszaadja a társadalomnak, a társadalom minden egyes tagjának azt, amit tőle elvett idők folyamán. Proudhon is azt tartja, hogy a magántulajdon óriási igazságtalanság forrása, s bár még nem tudja megállapítani, miként lehetne a magántulajdont eltörölni, de ő volt Marx fellépte előtt az első, aki alapos és szenvedélyes rabulisztikával támad a magántulajdon intézménye ellen, s lelke keserűségével mondja ki, hogy „a tulajdon lopás." A tulajdon csak ugy védhető, ha igazságos, ám szerinte a tulajdonjog mellett felhozott erősségek tarthatatlanok, mert sem az első foglalás, sem a munka jogán nem igazságos; az megakadályozza, ez lerombolja a tulajdont. A foglalás joga, mondja Proudhon, csak az egyenlőség határai között létezik. Mindenki tűri, hogy annyit foglaljon, amennyire