Állami gimnázium, Munkács, 1911

11 szüksége van, s ha az ember egyenlősége és szabadsága csak javak segítségével érhető el, ez minden emberre- egyformán áll. De a munkára sem vezethető vissza a tulajdonjog, mert a munka társadalmilag van szervezve és mindenki élvezi az összesség munkáját. Egy termeivény sem lehet el más termelés nélkül; de azonkívül a munka, ha termeivényeire igényt is tarthatna, nem tarthat a munka eszközeire. Az értékelmélete is érdekes, mert Marx előtt ő tárgyalja a legszakszerűbben. Kétféle értéket különböztet meg: az egyik a használati érték, a másik a csereérték. A javak képessége szükségleteink kielégítésére adja a használati értéket, a javak képessége, hogy kicserélhetők, adja a csereértéket. A használati és csereérték elválaszthatlanok, de a termelés haladása folyton emeli a tárgyak hasznosságát, de másfelől redukálja a költségeket, igy a csereértéket. Innen származnak a kereskedelmi válságok, harcok, innen a vagyon egyenlőtlenség, a nyomor. Maga Proudhon az érték egyedüli tényezőjének a munkát tekinti, minden munka pedig egyenlő, mert a munka különbségét csak a társadalom állapítja meg, ugy, hogy ő szerinte Rachel színésznő nem érdemel nagyobb dijat, mintha fonással keresné kenyerét, mert ami benne tehetség van, amit külön szoktak díjazni, nem az ő érdeme, ez a társadalom alkotása. 5. Owen. Még egy elméletiróról kell megemlékezni, aki Marx szocializmusának kialakulására nagy hatással volt, s ez az angol Owen. Ez. közvetlen szemlélője volt annak a nyomornak, melyet Angliában a gépiparra való átmenet okozott. Owen mint gyáros ezen állapotok ellen küzdött, mint egy nagy fonógyár vezetője munkásjóléti intézmények egész sorát teremtette meg, s a munkanélküliséget akként igyekezett megszüntetni, hogy munkásgyarmatok felállítását sürgette, sőt egyet maga is szervezett Amerikában (New-Harmony) de ezzel kudarcot vallott, egész pénze elveszett, sőt otthon, Angliában is annyira elvesztette népszerűségét, hogy képviselőválasztáskor egy szavazatot kapott. Owen rendkívül nagyarányú agitációt fejtett ki, egyes előadásaira ezren tódultak és nagy érdeme, hogy széleskörű érdeklődést keltett a szociális eszmék és reformok iránt. Két tudományra van szerinte az embernek szüksége: az ember természetét ismertető tudományra és az ezen alapuló társadalmi tudományra. A társadalmi tudomány főproblémái a javak termelése és legigazságosabb megoszlása, a legészszerübb nevelés és a legjobb kormány problémái. A nevelés feladata az, hogy az embereket meggyőzze arról, hogy az egyes ember boldogsága az összesség boldogságától függ. A magántulajdon sem egyezik meg Owen rendszerével, mert szerinte ez az embereket ördögökké teszi. Később nagy tevékenységet fejtett ki a szövetkezeti és szakszervezeti mozgalom élén, a munkásvédő törvényhozás üttörői közt.