Állami gimnázium, Munkács, 1911

9 Nem szükséges e végett a tőke és a munka közötti ellentétet megszűntetni, hanem csak rendezni kell e viszonyt. A fősúlyt a mezőgazdaságra helyezi, az ipar szerinte csak mint a mezőgazdaság kiegészítése szerepel. Az emberiség összes egyéneit nagy csoportokba, falanxokba* kell osztani, amelyben a közösség szelleme uralkodjék, hol sem gondot, sem fáradságot nem ismernek az emberek. A világ összes falanxai el vannak látva gyárakkal, de csak azért, hogy a termeitvények a legtökéletesebb legyenek, s hogy tartósságuk leszállítsa a gyári munkát. A falanxokban az osztálykülönbségek azért megmaradnak, de a jövedelem felosztása igazságosabb lesz a munkának a jövedelem Via, a tőkének a tehetségnek 3/is része jár. A földön így mintegy 5 milliárd embert lehet eltartani, s ezek 3 millió falanxot alkotnak. 3. Louis Blanc. Saint-Simon és Fourier ábrándképeket szőttek, melyek elméletükben rejlő ideális felfogásuk alapján jótékonyan hatottak az emberek gondolkodására, s a szegény munkás nép helyzetét a fennálló rend kebelében iparkodtak megjavítani, a talajt eképen előkészítették az utánuk jövő merészebb reformereknek, akik kilépve az elmélkedés és fontolkodás köréből a tett terére léptek. Louis Blanc és Proudhon hangos esküt fogadnak a mai társadalmi rend ellen, teljesen át akarják változtatni, hogy benne az igazságosság elve érvényesüljön. S Lajos Fülöp alatt csakugyan siralmas volt a francia társadalom képe; a plutokratizmus, a nagy tőke orgiákat ült, kíméletlen uzsorával szipolyozta ki a kis embereket, s az államtól annyi kiváltságot és kedvezményt csikart ki, hogy az felért a régi nemesek adómentességével, a korrupció minden téren óriási mértéket öltött, a telespekuláció és a bankok hihetetlen drágaságot okoztak, amit első sorban a szegény nép érzett meg. Ezen állapotok érlelték meg a forradalmat, s ennek a februári forradalomnak volt szocialistája Louis Blanc, egy republikánus lap szerkesztője. A Munka Szervezése és a Munka Joga c. müvei a legfontosabbak, s már címeikben elárulják szerzőjük elméletének alappontjait. Azt fejtegeti, hogy mindenkinek joga van a megélhetésre, s az államnak kötelessége, feladata az, hogy mindenkinek munkát adjon, ami által megélhetését biztosítja. A munkára való jognak nevezi ezt, s ezzel együtt jár a munka szervezésének kötelessége, mely szintén az állam feladata. A proletáriátusnak legnagyobb baja, hogy hiányzanak a munkaeszközök, a kormány állítson fel tehát „társadalmi műhelyeket", melyek lehetővé teszik, hogy mindenki minden időben dolgozhatik. A társadalmi műhelyekben az emberek, a munkások alapszabályok szerint mellett dolgoznak, melyek minden jogot és jövedelmet a munkásoknak biztosítanak. így * Lásd Madách falanszter képét!