Állami gimnázium, Munkács, 1910

29 elő, nem tekinthetők alkalmasoknak és célravezetőknek, mivel a molekuláris rezgésekről semminemű biztos és pozitiv ismeretünk nincs; ez csupán elmé­let, melyet gyakorlatilag kimutatni nem tudunk. Tarthatatlan továbbá azon feltevés is, mely szerint az anyagok annál gyorsabban képesek reagálni, minél mozgékonyabb mechanikailag véve az a médium maga, melyben azok benn­foglaltatnak és a mely szerint a katalitikus hatás tulajdonképen a médiumnak könyebb mozgékonyságára van alapítva. Ezen értelmezésnek világosan ellent­mondanak Reformatskynak és Levinek vizsgálati eredményei, melyek szerint egy reakciónak sebessége semmit sem változik azáltal, ha az illető oldó anyagnak szívósságát példának okáért gelatinnal, vagy más hasonló hatású anyaggal nagy mérvben is növeljük. Arra tehát, hogy a katalitikus befolyások lényegéről, tulajdonképení benső okairól pozitivebb meggyőződést szervezzünk, feltétlenül fontos és szükséges, hogy minden egyes esetben a hatásnak lénye­ges részét pontos kísérleti tanulmány tárgyává tegyük. Ismeretes azon tény, hogy teljesen tiszta cink és teljesen tiszta kénsav között csak igen lassú reakció megy végbe és igy ez uton praktikus szem­pontból vett hidrogénképződés nem érhető el. Ellenben ha az említett elegy­hez csak igen kis mennyiségű platinchlórhidrogénsavat adunk, akkor a hidro­génfejlődés menete eléri a kívánt és gyakorlati szempontból szükséges sebes­séget. E folyamat olyképen megy végbe, hogy a cinkre fémplatina rakódik le és igy ez újon előállott fém felületén a hidrogén igen nagy mértékben fej­lődik. Kísérlet által egészen határozottan ki lehetne mutatni, hogy a hidrogén­gáznak hidrogénionokból cinkfelületen való képződésénél jóval nagyobb fe­szültségre van szükség, mint platinafelületen való képződésnél. Minthogy a platinának a cinken való kiválása folytán mindkét fém egymással vezető össze­köttetésban van, úgy a hidrogéngáz fejlődése és a cinknek oldódása külöm­böző helyeken mehet végbe, mivelhogy egyidejűleg mindkét fémen és a savon keresztül elektromos árom kering. Elektromos áramnak egyidejűleg való kép­ződése az alapfeltétel, mely alatt a cinknek feloldódása és a hidrogéngáznak képződése két külömböző helyen történhetik meg és a platinchlórhidrogén­savnak katalitikus hatása ezáltal elektromos elem képződésére van visszave­zetve. — Minthogy pedig az elektromos energia és chemiai energia közötti viszony igen közeli, azért világosan elképzelhető, hogy ezekhez hasonló körül­mények reakciófolyamatokat gyakran fognak befolyásolni. Azon katalízisek eseteiben, midőn finomul eloszlott fémek, például platin­tapló hat gyorsitólag valamelyes reakcióra, másnemű magyarázatot kell keres­nünk, mint az előbbieknél. A finomul eloszlott fémek hatása aránylag nagy felületükkel arra vezethető vissza, hogy gázok vagy oldott anyagok ezen kon­denzálódnak és koncentrálódnak, minek megfelelőleg nagyobb koncentrációval birva nagyobb reakciósebességre is adnak alkalmat. Tehát a Döbreiner-féle gyujtógépnek és ezzel analóg készülékek hatóképességének okát a fentebbi­ekből kimagyarázhatjuk, mely Bodensteinnak a durranógáz katalízisére vonat­kozó vizsgálatai alapján is megerősítést látszik nyerni. — A durranógáz kép­ződését két részletre válva képzelhetjük, melyek egyike inkább fizikai folyamat, mint a diffúzió, oldás, másika az, amelyik a tulajdonképení chemiai álválto­zást állítja elénk. A finomul eloszlott fémek először csupán a diffúziósebes-

Next

/
Thumbnails
Contents