Állami gimnázium, Munkács, 1910

29 elő, nem tekinthetők alkalmasoknak és célravezetőknek, mivel a molekuláris rezgésekről semminemű biztos és pozitiv ismeretünk nincs; ez csupán elmélet, melyet gyakorlatilag kimutatni nem tudunk. Tarthatatlan továbbá azon feltevés is, mely szerint az anyagok annál gyorsabban képesek reagálni, minél mozgékonyabb mechanikailag véve az a médium maga, melyben azok bennfoglaltatnak és a mely szerint a katalitikus hatás tulajdonképen a médiumnak könyebb mozgékonyságára van alapítva. Ezen értelmezésnek világosan ellentmondanak Reformatskynak és Levinek vizsgálati eredményei, melyek szerint egy reakciónak sebessége semmit sem változik azáltal, ha az illető oldó anyagnak szívósságát példának okáért gelatinnal, vagy más hasonló hatású anyaggal nagy mérvben is növeljük. Arra tehát, hogy a katalitikus befolyások lényegéről, tulajdonképení benső okairól pozitivebb meggyőződést szervezzünk, feltétlenül fontos és szükséges, hogy minden egyes esetben a hatásnak lényeges részét pontos kísérleti tanulmány tárgyává tegyük. Ismeretes azon tény, hogy teljesen tiszta cink és teljesen tiszta kénsav között csak igen lassú reakció megy végbe és igy ez uton praktikus szempontból vett hidrogénképződés nem érhető el. Ellenben ha az említett elegyhez csak igen kis mennyiségű platinchlórhidrogénsavat adunk, akkor a hidrogénfejlődés menete eléri a kívánt és gyakorlati szempontból szükséges sebességet. E folyamat olyképen megy végbe, hogy a cinkre fémplatina rakódik le és igy ez újon előállott fém felületén a hidrogén igen nagy mértékben fejlődik. Kísérlet által egészen határozottan ki lehetne mutatni, hogy a hidrogéngáznak hidrogénionokból cinkfelületen való képződésénél jóval nagyobb feszültségre van szükség, mint platinafelületen való képződésnél. Minthogy a platinának a cinken való kiválása folytán mindkét fém egymással vezető összeköttetésban van, úgy a hidrogéngáz fejlődése és a cinknek oldódása külömböző helyeken mehet végbe, mivelhogy egyidejűleg mindkét fémen és a savon keresztül elektromos árom kering. Elektromos áramnak egyidejűleg való képződése az alapfeltétel, mely alatt a cinknek feloldódása és a hidrogéngáznak képződése két külömböző helyen történhetik meg és a platinchlórhidrogénsavnak katalitikus hatása ezáltal elektromos elem képződésére van visszavezetve. — Minthogy pedig az elektromos energia és chemiai energia közötti viszony igen közeli, azért világosan elképzelhető, hogy ezekhez hasonló körülmények reakciófolyamatokat gyakran fognak befolyásolni. Azon katalízisek eseteiben, midőn finomul eloszlott fémek, például platintapló hat gyorsitólag valamelyes reakcióra, másnemű magyarázatot kell keresnünk, mint az előbbieknél. A finomul eloszlott fémek hatása aránylag nagy felületükkel arra vezethető vissza, hogy gázok vagy oldott anyagok ezen kondenzálódnak és koncentrálódnak, minek megfelelőleg nagyobb koncentrációval birva nagyobb reakciósebességre is adnak alkalmat. Tehát a Döbreiner-féle gyujtógépnek és ezzel analóg készülékek hatóképességének okát a fentebbiekből kimagyarázhatjuk, mely Bodensteinnak a durranógáz katalízisére vonatkozó vizsgálatai alapján is megerősítést látszik nyerni. — A durranógáz képződését két részletre válva képzelhetjük, melyek egyike inkább fizikai folyamat, mint a diffúzió, oldás, másika az, amelyik a tulajdonképení chemiai álváltozást állítja elénk. A finomul eloszlott fémek először csupán a diffúziósebes-