Állami gimnázium, Munkács, 1910

SÓ ségre és az oldási sebességre hatnak. — Lehetséges, hogy a kolloid fémoldatok és az enzimek hatásainál is hasonló jelenségek forognak fenn. Henri feltevése az, hogy a kolloidális katalizátorok hatásainál tekintetbe kell venni azon sebességet, mellyel a reagáló anyag az oldat és kolloid között eloszlik, továbbá pedig a tulajdonképeni reakciósebességet. Elképzelhető, hogy a reakcióban szereplő anyagok megnagyobbodott koncentrációja a kolloidban döntő jelentőséggel fog birni a reakciósebességre. Minden ily hasonló esetben a katalizátor hatásmódját kell tekintetbe venni, hogy a dolog megmagyarázható legyen, mihez természetesen pontos mérővizsgálat és megfigyelés szükségeltetik. Igen nagy alkalmazási tere van a közbülső reakciók által való értelmezésnek. Lehetséges példának okáért, hogy egy az alábbi egyenletnek megfelelő reakció, A + B = AB igen lassan megy végbe, mig azon esetben, ha ezeken kiviil még egy harmadik C-vel jelölt anyag is van jelen, mely tulajdonképen katalizátor, akkor a reakció a következő sorrendben I. A + C = ÁC II. AC + B = AB + C igen nagy sebességgel fog lefolyni. Ezen reakciósorrend világosan megmagyarázza a katalizátornak a folyamat végén való változatlan jelenlétét. Azon tényt, hogy a C-vel jelölt anyag, vagyis a katalizátor visszaalakul a reakció befejeztével, mutatja az, hogy a C-nek már igen csekély mennyiségei kielégítők arra, hogy az A és B-vel jelölt anyagoknak nagy mennyiségeire hassanak. Végül pedig bebizonyul az is, hogy a C-vel jelölt anyag mennyisége megfelel az általa előidézett katalitikus hatás nagyságának. Megjegyzendő azonban, hogy nem minden hasonló esetben van jogosultsága a közbülső reakciók felvétele által való értelmezésnek, amennyiben nem egy esetben bizonyosodott be, hogy ott, hol jelenléte valószínűnek látszott, a pontos quantitativ vizsgálat eredménye az ellenkezőjét bizonyította. A negatív katalízisek ellenben egyáltalán nem magyarázhatók meg a közbülső reakciók felvételével, mivel nem volna elképzelhető, hogy egy kis mennyiségű antikatalizátor egy önként gyorsabban lefolyó reakciót lassítson, mialatt egy lassúbb folyású közbülső reakció ékelődik közbe. — Luther ugy értelmezte a negatív katalíziseket, miszerint az antikatalizátorok azáltal hatnak, hogy pozitív katalizátorokat lekötnek vagy szétbontanak, minek helyességét a sok példa között az előbbiekben felhozott Bredig-féle fémoldatok és enzimek étetődése is elég világosan bizonyít. * Mindezekben vázlatosan összefüggő képét igyekeztem az idevonatkozó irodalom lehető mértékbeni felölelésével nyújtani a chemiai búvárkodás ama egyik legújabb és érdekes irányzatának, mely igénytelen kis okok nagy okozatát tünteti elénk, ami különben sem ritka jelenség a természettudományok külömböző ágaiban, a chemia után pedig főkép a fizikában.