Állami gimnázium, Munkács, 1904

6 niá"-ja, a „Nefelejts", a „Társalkodó", az „Athenaeum", a „Rajzolatok", a „Koszorú", az „Emlény", a „Regélő Pesti Divatlap", a „Magyar Életképek", majd később a „Fővárosi Lapok" csaknem mindegyik száma közli írónk egyik vagy másik novelláját. A közönség mintegy ismerősöket látott a novellák személyeiben, a kiket megkedvelt és a kiknek körében otthon érezte magát. A húszas és harminczas években irt novellák nagy részét Kovács maga összegyűjtötte és „Beszélyfűzér" czímmel három kötetben kiadta.

1 Úgy az ezen kötelekben, mint az egyebütt megjelent novellák czímei lehető teljességgel vannak összegyűjtve id. Szinnyei József becses munkájában a „Magyar írók Élete és Munkái" hatodik kötetében. így Kovács novelleírói működése magában is elég bő tárgyalásra nyújt alkalmat és ezért ezen értekezésem keretében nem terjeszkedem ki az ő egyéb írói tevékenységére, legfölebb ott, hol ez kapcsolatban van a novellákkal. Életrajzának is csak azon pontjait érintem a tárgyalás folyamán, a melyeket irói fejlődésének feltüntetésénél szükségeseknek gondolok. Írónknak érdekes életpályája Beöthy Zsoltnak a Kisfaludy társaságban és Vadnay Károlynak a Magyar Tudományos Akadémiában tartott és nagy gonddal készült emlékbeszédeiben olvasható.

2 Mivel Kovács Kisfaludy Károly és Fáy András hatása alatt lépett fel az irodalomban, értekezésem első részében a magyar novellairodalom megalapítóival foglalkozom, habár csak röviden is, második részben Kovács jelesebb novellái kerülnek tüzetes vizsgálat alá, mig a harmadik, utolsó részben azután kiindúlva a novellának mint műfajnak a meghatározásából, általános aesthetikai szempontok szerint tekintem át Kovács összes novelláit; kiterjeszkedem röviden stílusának, illetve nyelvének főbb sajátságaira is és végül felvetem a kérdést: mennyiben vitte előbbre novellairodalmunkat, milyen helyet jelölhetünk ki számára irodalomtörténetünkben ? Repertórium. Gyulai Pál: A magyar irodalom története 1807—1830. (kőnyomatos ívek.) id. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. Bánóczi József: Kisfaludy Károly és munkái I—II. Badics Ferencz: Fáy András életrajza. Beöthy Zsolt: Képes magyar irodalomtörténet II. Beöthy Zsolt: Csató élete. Koltay Virgil: Kovács Pál élete és működése. P. Szatmáry Károly: A beszély elmélete. Salamon Ferencz: Irodalmi tanulmányok. Imre Sándor: A néphumor a magyar irodalomban. Wilhelm Wackernagel: Poetik, Retorik und Stilistik. 1 Kovács Pál Mnnkái. Első és második kötet. Pápán a református főiskola betűivel 1841. Harmadik kötet Győrött 1846. s Beőtliy Zsolt: Kovács Pál emlékezete. Megjelent a Kisfaludy Társaság levlapjainak 21-ik kötetében. Budapest 1887. Vadnay Károly: Kovács Pál emlékezete. Az Akadémia allal kiadott »Emlékbeszédek" közt IV. kötet 8. szám.