Állami gimnázium, Munkács, 1904
14 imént tárgyalt két novellája. Méltán írja róla egyik bírálója: „Benne a régi jó patriarkális élet megtestesülve áll előttünk, az egyes vonások nagy gonddal és figyelemmel vannak kidolgozva." 1 Azon időközben, a mely a „Farsangi kalandok" első és második részének megírása közt lefolyt, t. i. 1831-től 1836-ig, Kovács több kisebb novellát írt. Ekkor már ismert volt neve és az akkoriban nagy számmal keletkezett folyóiratok és almanachok szerkesztői örömest fordultak hozzá egy-egy novelláért. A mennyire ezen folyóiratokból megállapítanom lehetett, ez időből első a „Mindenütt jó, de legjobb otthon"czímű novella, mely 1832-ben jelent meg a „Nefelejts"-ben.'í Ennek rövid tartalma a következő: Rangfi Emilt atyja, ki vidéki földbirtokos, igen rossz nevelésben részesiti. „Ha ész nincs is, csak pénz legyen s ez pedig van!" „Te csak ragyogni tudj Emil, aranyhintódon, sárkány lovaiddal minden megsüvegel, míg a hosszú kabátos tudóst, sötét melancholiájáért, szánó gúnymosolyás az eszesebb azaz pénzes világfiaktól s egy-két oldaldöfés a sietőktől, dicsőitik az utczán!" Ilyen és ezekhez hasonló életelvekkel látja el fiát, mielőtt felkiildené Pestre és onnan Párisba, mert szerinte Pesten még költeni sem tanulhat meg a finomabb nevelésben részesített ifjú. Emil azonban Ligeti nevü barátjának tanácsára Pesten marad, itt sok kaland után megismerkedik Aureliával, a grófkisasszonynyal, a kit feleségül is vesz és a tönk szélén álló atyját is ő menti meg az által, hogy ennek jószágait megveszi. E mese a novellának csak hátteréül szolgál, mert a legnagyobb részt a valószínűtlenül előadott kalandok teszik, a melyekkel az író nem képes érdeket kelteni. Emil és Aurelia története mellett megismerkedünk még a Ligeti és Lina közti történettel, a mely szintén házassággal végződik. így a cselekmény egységéről nem beszélhetünk, a jellemzés is gyenge, a mennyiben a jellemzésnek igen kezdetleges módját használja írónk, t. i. a külső leírást. Kovács ezen novelláját is némi irányzattal írta. Ez irányzat kivált a Ligeti ajkára adott szavakban jut kifejezésre akkor, midőn azt mondja Emilnek, hogy nein a szórakozás, hanem a tanulás és tapasztalás czéljából tett külföldi utazás szükséges és ez is csak akkor, ha már előbb hazánkat, a hazai viszonyokat alaposan megismertük. Nem tartom kizártnak, hogy Fáynak „A Bélteky ház" czímű regénye, a mely szintén 1832-ben jelent meg, hatással volt Kovács imént tárgyalt novellájára. Az öreg Rangfiban számos oly vonás van, mint Bélteky Mátyásban. Mindketten magukhoz hasonlóknak szeretnék nevelni fiaikat, de ezek — szerencséjükre — atyáiktól egészen eltérő utakon haladnak és derék férfiakká válnak. Egy másik „Mennyi ház, annyi szokás" czímű novellájában : i a hibás anyai nevelést akarta Kovács feltüntetni. Ez igen bonyolult meséjü novella és főhibája a helytelen motivatio. Sok olyat cselekszenek a személyek, a mi nem folyik jellemükből, vagy a helyzetből és körülményekből. Az előadás formájáról jegyezzük meg, hogy Kovács e novellájában használja először az úgynevezett elbeszélő formát, azaz ő maga beszéli el ez eseményeket. Kár, hogy nem tud eléggé tárgyias maradni és e miatt sokszor előtérbe lép az ő egyénisége is reflexióiban. Nyelvi szempontból érdekes, hogy Kovács e novellájában számos nyelvújítási szót használ és az előadás közé szőtt egyes tréfás megjegyzések által is kifejezi a nyelvújításhoz való ragaszkodását. Hogy Kisfaludy e novella írásánál is hatással volt írónkra, arról tanúskodnak a novella személyeinek nevei. Pazarinét például 1 A »Hon« 1878., 323. szám. * Nefelejts, kiadták Madarász J. és Malogécz A Pesten, Esztergomi K., Beimel J. betűivel, 1832. Első év. 3 Aurfira 1805-
