Állami gimnázium, Munkács, 1904

IB is, ha egy napon levelei nem kapna az özvegy Kenyérdinétől, a melyben ez felszólítja, hogy György napjára hagyja el a birtokot, a melyen most lakik. Mert aznap telik le a harmincz esztendő, a mennyire Kenyérdiek a birtokot Székessy atyjának zálogba adták tizenkétezer ezüst forintért. Kenyérdiné ki fogja fizetni a pénzt, hogy a család ősi birtokát ismét elfoglalhassa. Székessy nagy zavarban van most, mert bár neki tudomása volt a dologról, feleségének ezt sohasem emiitette és most is titkolja előtte a kapott levelet. De Sárdiné, feleségének nénje megtalálja a levélnek egy részét és csodálkozva olvassa ott Kenyérdiné Liliomfi Ottilia nevét. Azt hiszi, hogy Székessy szereti az özvegyet és e gyanuját közli Minkával is, a ki különben sem érezte magát jól uj otthonában, a zsombai kastélyban. Végre is megmutatja Székessy az egész levelet, a félreértés kiderül és Minka örül, hogy nagy pénzösszeg birtokába jutott és a zsombainál szebb gazdaságot szerezhet meg magának. Mint a „Vízkereszt" úgy a „Húshagyó kedd" is levélformában van irva, azzal a ktilömbséggel, hogy míg ott az összes leveleket Székessy irta egy jó barátjához, e novellában több személy vált egymás közt levelet, így Kenyérdiné Székessyvel, Székessy Z. Móricz barátjával, ifjú Székessyné az anyjával és testvérével és még mások. A levelek közt nincs szoros összefüggés, a cselekmény egységéről annál kevésbbé lehet szó, mert irónk egy, a cselekményhez épen nem tartozó történetet ékel a novellába. Az egyes alakok közt legsikerültebben Székessy fiatal felesége, Minka van rajzolva. Az a levél, melyet mint egészen uj asszony küld édes anyjának, igen érdekes bepillantást enged az olvasónak az ő lelki világába. Nehezen szokhatja meg az új környezetet, az új helyzetet, a melybe belekerült és kivált napájára panaszkodik, a ki nem bizik meg benne és nem akarja őt a konyhába ereszteni. Kéri anyját, hogy küldje el neki a leánykorában használt rokkákat, mert az ujakon nem képes fonni; munka nélkül pedig nem képes élni. Székessy jellemzése itt sokkal helytelenebb, mint a „Vizkereszt"-ben. Ö neki kellene tulajdonképen a novella főhősének lenni, a ki körül az események csoportosulnak. E helyett alakja inkább elhomályosul a sok kalandban, a melyeken keresztül megy. De úgy Székessy, mint Minka és a többi személyek leveleiben van egy közös sajátság, mely e leveleket igen élvezetesekké teszik. És ez a levelek valószínűsége, a melynél fogva azt a benyomást keltik bennünk, mintha valóban élő személyek leveleznének egymással. Mindegyik személy úgy ír, amint természetének, felfogásainak, szóval egész egyéniségének leginkább megfelel. Így jellemfestésben, előadásban és nyelvhasználatban mindinkább több és több művészetet mutat Kovács írásmódja. Itt meg kell még említenünk azt a hatást, melyet Kisfaludy víg novellái a „Farsangi kalandok" mindkét részére gyakoroltak. Különösen a „Barátság és Szerelem" és „Tollagi Jónás viszontagságai" mutatnak sok hasonlóságot Kovács novellájával. Amint Kisfaludy novelláját Tollagi házassága osztja két részre,

1 úgy a „Vizkereszt"-et Székessy házassága választja el a „Húshagyó kedd"-től. És miként Kisfaludy a „Tollagi mint házas" czímű második részben Tollaginak felesége iránti féltékenységét, ebből eredő kalandjait és végül a féltékenység alaptalan voltának kideriilését beszéli el, úgy a „Húshagyó kedd"-ben is a féltékenység képezi a mese alapját. Az „álarczos házi mulatság" motívumát is „Tollagi"-ból merítette Kovács, de nem tudta oly ügyesen beleszőni a bonyodalomba, mint Kisfaludy. A „Barátság és Szerelem" czímű novellának a hatása pedig a „Vizkereszt"-nek azon részében mutatkozik legvilágosabban, a melyben Székessy a sok ügyetlenségét elköveti. Székessy ügyetlenségének rajzánál Kovács előtt Kisfaludy Kétesye lebeghetett példaként. Mindezen hatások mellett is nagy önállóságot és az előbbiekhez képest nagy haladást fnutat Kovács ! A harmadik részből tudvalevőleg csak néhány lapnyi töredék maradt.