Állami gimnázium, Munkács, 1895

4 kath. felekezetű népiskola 2 tanítóval, kik közül egyik az orgonistái kötelességeket is teljesíti; felsőbb polgári leányiskola, a munkácsi nőegylet által feltartott árvaház; s állami főgimnázium; továbbá közkórház, járásbíróság, telekkönyv, adóhivatal, pénzügyi biztosság. Itt van a munkács-szentmiklósi uradalom középpontja. Van egy úri társaskör, egy polgári olvasókör s egy felekezeti kaszinó van alakulóban. A város rendezett tanácsú, 110 egyénből álló képviselőtestülettel, melynek élén polgármester áll. A város területén van egy nagy modern berendezésű szesz-, gyufa-, gvei'gya-, szappan- és bőrgyár. A város északi oldalát végig mossa a 966 méter magas Beszkid hegyből Laturka község felett 789 méter magasban fakadó Latorcza folyó, mely a csernek-hegyi klastrom alatt lép ki a síkságra, elválasztván a Koriatovics herczeg által alapított szerzetesi lakot a várostól. Van a város területén két nagy katonai laktanya; egyik a közös hadsereg, másik a honvédség részére, van egy modern berendezésű katonai kórház is a két laktanya mellett, közel a vasúti pályaházhoz. A várostól körülbelül 1 km.-nyi távolságra emelkedik ki a síkságból magánosan a hajdani Vár-hegy, most fegyintézet A város lakosainak túlnyomó része hajdan iparral foglalkozott volt és jómódúak voltak, de mióta a kisipar a gyárak által leszoríttatott* a versenytérről, nagyobb része elszegényedett s napszámosokká lettek. Határát három oldalról hegyek környezik, melyeknek lejtőin még nemrégiben víg szüretek folytak, aljában a hires beregi kormos alma termett, honnan az őszi hónapokban szakadatlanul hordták a galicziai nagy szekerek a szőlőt, almát és szilvát kifelé a vereczkei szoroson. Ma már ennek is vége szakadt. A szőlőket elpusztította a filloxera s a mi még megmaradt, az is csak tengő életet él. Az újítás nehezen megy- Népünk nagy része még mindig nem hiszi a filloxera létezését s reménykedik folytonosan, várván az időtől a baj orvoslását. A megye területének közel 3/

4 részét hegyes-dombos vidékek foglalják el. Tömeges hegycsoportozata Beszkid-hegység néven ismeretes, melyek az északi részen égbe meredő csúcsaikkal egymás vállán látszanak állani. Legkiemelkedőbbek a havas fejű Sztoj 1679 méter, mely egyik lábával Máramarosmegye határát tapossa Kora ősszel és késő tavaszszal, sőt gyakran nyár elején is deres fejével átkandikál a síkság nyugati szegélyét képező Hegyalja hegylánczolatára. Unginegyéből húzódik át a Polonina Róvna, mely 1473 méter magasaan jó havaasi legelővel látja el a közeli vidéket. Beljebb a Huszla 1405 méter, az Osztra 1408 méter és száz meg száz kisebb-nagyobb emelkedések, melyeknek nyúlványai a síkság felé közeledvén, mindjobban eltörpülnek, úgy, hogy Munkács szőlőhegyeinek egyik magasabb csúcsa, a Lovácska már csak 299 méter, másik: a Nagy-hegy 276 méter magasba nyúlik a tenger színe felett, a többiek pedig kisebb dombokká törpülnek. Sajátságos e hegyek alakulása. Mélyedésök mind egyetlen egy nagy völgybe folynak össze, a Latorcza völgyébe, mely Munkácsig körül-belül 80 nagyobb patakot fogad magába, melyek ismét számtalan kis csermelyekből növelik vizeiket. Munkács keleti végében még egyszer összeszorul a völgy, mintha el akarna zárkózni a világtól s vissza akarná tartani a kebelén összegyűjtött vizeket; azután hirtelen nagy, háromnegyedes körívvé tágul, hogy magába ölelje a szép síkságon fekvő várost várával együtt. E hegyvidék tavasz és nyár idején a természeti szépség kimondhatatlan báját tárja elénk gyönyörű lombos erdejével, havasi illatos növényzetével, sűrűn csergedező patakjaival, majd rohanó, vagy több méter magasságból zuhanó vizeivel s különféle alakulású szikláival, melyek helylyel — közzel, a szemhatár széléig látszanak emelkedni. Völgyei tele vannak ásványos forrásokkal, melyek oly gazdagon fakadnak itt, mint, sehol a világon. Gyógyfürdői kihasználatlanok s mind oly kies helyeken vannak, hogy ámulatra ragadják a szemlélőt. Mindenik völgy vizének más-más sajátsága van. Fent a magasban, ragy l^nt a mély völgyben, sőt a síkságon is alig van oly községe e