Állami gimnázium, Munkács, 1895

megyének, melynek határában valamelyes gyógyhatású forrás ne találtatnék. Leginkább látogatottak azonban a Munkácstól kocsin Va óra járásnyira fekvő iványi-i vastartalmú fürdő, a síkság szélén 150 méter magasban a tengerszíne felett; továbbá a regényes fekvésű szinyáki kénesfürdő 664 méter magasban, az 1032 méter magas Szinyák-hegy oldalában, egy katlanszerü völgyben, rengetegeg bükkes erdőségtől környezve; azután a szolyva-hársfalvi a Latorcza völgyében, 194 méter magasságban a tengerszíne felett vastartalmú vizével, sokfelé ágazó hegynyílások torkolatánál; ettől egyenesen éjszaki irányban egy rendkívül szép alakulású völgy nyílik 9^-10 kilométer hosszúságban, melynek végében van a polenai gyógyfürdő Munkácstól 30 kilométer távolságban, vas-jód- és bróm-vegyülékíi vizével egy kis, kies térségen 260 méter magasban a tengerszíne felett, a háttérben magas hegyekkel, melyek dús lombozatú erdőséggel vannak koszorúzva. E völgyben van a Luhi-Margit-forrás, melynek ásványos vizét ma már a világnak majd minden részébe szállítják. Tulajdonosa a forrás körül egy kis tündérkertet alakított. E völgy tele van ásványvízforrásokkal, melyek szabadon folynak szerteszét, majd a Nagy-Pinye patakkal egyesülvén a Latorczába szakadnak. Jó savanyúvizes források a polenai, zsdenyovai, ploszkói, Luhi-Erzsébet és a szolyvai, mind a fenti völgyben, vagy annak közelében fakadnak. E völgyből a Rozgyila nevü hágón átmenvén, éjszaki lejtőjén találjuk Felső-Hraboniczát, melynek üveghutája már a 30-as évektől áll fenn. Ettől nem messze nyílik a vadregényes zsdenyovai völgy, közepetáján van a munkácsi uradalom fürészmalma. Itt már az örökzöld fenyvesek hazájában vagyunk. A zsdenyovai völgy bejáratánál nyílik a vereckei szoros, melynek országútja Galiczia felé vezet. Ezzel párhuzamosan húzódik a Vicsa völgy felső része, melyen a munkács beszkidi vasútvonal fut végig. Nyugati oldalán e völgynek egy kezdetleges fürdőhely van a magas hegyoldalon, melyről elragadó kilátás esik a havasra, hol nem ritka nyárderekán sem a hóvihar. A zsdenyovai és Viesa völgye vetekednek egymással zordonságban; amazt azonban komorabbá teszi haragoszöld fenyves erdősége, emezt fenségesebbé a havas oldalakkal meredező óriási Sztoj hegy. Völgy és hegy meglepő buja növényzettel díszlenek e vidékeken nyáron át, mely a hegyek között sokkal rövidebb, mint lenn a sík földön. E 30—35 • mérföldnyi terület völgyei végpontjaikban mind egy nyílásba, a Latorcza völgyébe vezetnek, mely — mint mondók — Munkácsnál torkol a síkságba Mindjárt e torkolatnál egy széles, fensíkos ágat ereszt egyenesen északra, a Viznicze völgyet, mely az ungi határszélig húzódik. Ezen jön le a Vinicze patak, magába szedvén két oldalról a belé torkoló kisebb völgyek forrásvizeit. Ez a legvadabb vidékek egyike. Gyalog vagy lóháton regényes utazást nyújt nyárban rengeteg őserdői között, melyekben még talán oly helyek is vannak, hol soha sem érintette fejsze a fák tövét. A völgy kijárata is Munkácsnál van. Majd észak-nyugatra egy széles, mocsáros fensík forma völgy terül el, a kálniki völgy. Ez már sokkal szelídebb az előbbieknél:; az erdős hegyek lejtőin már a szőlő is vígan terem s jó asztali bort szolgáltat a szorgalmas művelőnek. Nyugati oldala a szerednyei hegyekkel érintkezik. Külömben földje nagyon sovány, vizenyős. A falvak a teknőalakú völgy peremén húzódnak körül. A völgy szája a várostól kissé nyugatra nyílik a síkságra. Nyugat és délnyugatra a nagy alföldi síkság terül el, melynek falát legnagyobb részben a Hegyalja hegyei képezik, lejebb pedig a délibábos puszták nagy oc^eánja nyeli el a szemhatárt. Még egy völgy nyílik Munkácstól a hegyek közé, mely keleti irányban indul, de csakhamar lehajlik dél felé, hol dombos vidékké válik. Ez a Hát vidék. Lejtői lassan déli irányt vesznek egészen s lelapulnak a Borsa völgyébe. E dombos vidék volt hajdan a hadak utja. Árpád és fia Zoltán, II. Béla, I. László, III. Béla. II. Endre, IV. Béla, Kun László, az anjou királyok, az