Állami gimnázium, Munkács, 1893

41 nevezi a népies versezetet írója. Benne Holubár nevetséges színben tűnik föl. Itt Mátyás a meghódoló cseheket seregébe fogadja s az ellenség ellen küldi. Holubár tetteinek folytatása a »Mátvás udvara.« ez is a nép szája ízént adja a budai harcjátékot s az ifjú király győzelmét a cseh fölött. Erről már Kisfaludi Károly is énekelt. LV. Erdélyi Jánosnak a mondását*) megszívlelhette egy poétánk s írt egy népies poémát. Ez a »János kulacsa vagy a hűség jutalma.« Kiadta Méhner Vilmos

3) Méltó, hogv bevezetéséből valamit idézzek: »Meghalt Mátyás király, oda az igazság!« Panaszként ezt hej be sokszor hangoztatják. Mióta gyászt hozott virágvasárnapja A legdicsőbb királyt sirató magyarra. Ritka király volt ám Hunyad dicső fia, Maradt is fönn róla sok s„ép história, Miket a magyar nép soha sem felejt el, Hűségesen őrzi, gondos kegyelettel. Mert kivált a népnek volt ő nagy barátja, — Fényes palotája sohasem volt zárva; • Bátran bemehetett hozzá özvegy árva S bármily rendű, rangú ügyesbajos ember; — Vigasztalan bizony tőle sohse ment el. Sőt még azt se várta, míg az elnyomottak Jussokért, segélyért hozzá folyamodtak, Gyakran maga jártkelt titkon, ál ruhában; Kitudni, hogy itt-ott mi hiba s hiány van. Turu Márton nevenapján a vendégek jó kedvvel fogyasztják az ételt s italt. Jó példával jár elől a piros orrú kántor, ki a bíró egyetlenegy lányát magának szeretné feleségül, mert hát akkor neki is lenne a jómódban része. Örzsi nemcsak szép, de jó gazdasszony is, ki rég meghalt anyja helyett viszi a ház gondját. Most is ő sürög-forog a tálakkal a vendégek körül. Mig a leány hosszabban a konyhában marad, a kántor kapja magát s Turu elé tárja szíve érzelmét. A biró a dolog elintézését a leányra bizza. Örzsi éppen most lép be egv daliás ifjúval. Az új vendéget asztalhoz ültetik. A kántor nem jó szemmel néz a véletlenül érkező ifjúra s azt gúnyosan faggatja és orvvadásznak vagy garaboncásnak csúfolja. Az ifjú jövevény ügyesen visszavág s aztán magát Mátyás diáknak, a király leghívebb emberének adja ki. Erre Turu: »No ezért a hírért öcsém, megérdemled, Hogy János kulacsa érintse a nyelved!« »Tudd meg, nem akárki iszik e kulacsból, Nagy Hunyadi János ivott egykor abból! Mint a szemem fényét, úgy őrzöm azóta, Hej pedig hát régen, nagyon régen volt a' Erre elmondja a kulacs történetét, a mint az Kisfaludy Károly vígjátékában is megvan. Mátyás a kulacsot kezébe kapva a bíróért akar •) Lásd föntebli a 22. lapon a Mátyás diákról mondattak vegén. 2) Budapest, 1886. 12. sz. Szerzőjét hiába kérdeztem, még a Méhner boltjában sem tudták megmondani a Méhner alkalmazottjai. Kicsoda a szerzője? Maga Méhner a megmondhatója.