Állami gimnázium, Munkács, 1893

12 nikás verselőnek, t. i. a krónikás hűség. Szóval dicsőíti, kitünteti mások fölött. Gyarlónak mondható az a kiemelés, melvlvel az adóssággal terhelt s ereklyével hazajövő 11. Endrétől kér Mátyás tanácsot a kormányzásban. Nagy gondolat nincs a költeményben, nincs emelkedés, haladás s ígv az érdekkeltés is hiányzik belőle. Mátyás seregével mindenütt diadalt arat. Könnyű előtte az akadály, azért csekély becsű annak leküzdése. Bonyodalomról szó sem lehet. Így sem felfogása, sem szerkezete nem helyeselhető. Mind a mellett erős hazafias érzéséért és ügyes előadásáért ma is nagyon becses s valóban megérdemelné a kiadást! Különben Bessenyeinek mintaképül Voltaire egy hős-költeménye szolgált, a melyben az a legnépszerűbb francia uralkodót, IV. Henriket énekli meg.

1) Bessenyei hőskölteménye sincs meg egészen. A hatodik énekben a Kázmér-féle viszálvlval véget ér. Tartalma: Mátyásról énekel, ki tudott parancsolni, verni, védni és népének atvja lenni, a nehéz viszonyok közepette. Fiatal, még s már is csatatér várja. Fridrik és a csehek egyaránt fenyegetik, de ő nem esik kétségbe. Bécs felé Nagy Simont, Rozgonyi Sebestyént a csehek ellen indítja. Nagy Simont a kétszer annyi ellenség, de kivált a főurak pártoskodása megtöri. De a vert had bővítve ismét az ellenre tör s győz. Mátyás örömében Nagy Simont öleléssel tünteti ki. Fridiikkel kibékülve a csehek ellen küldi Rozgonyit. Ez Vadna mellett Vulgatat megriasztja. Az Galgóczra fut. Rozgonyi Galgóczot ostrom alá veszi, majd Gálszécs s más vár ellen megy. Mindenütt győzve a királyhoz vissza tér, a ki épen Szilágyi Mihályival szólalkozott össze s ezt börtönre veti. Szilágyi megszabadúl, de sajnálja Mátyás tettét s félti jövőjét. Mátyás beösmeri tévedését. Tisza-Varsányon találkoznak s megbékülnek. Mátyás bocsánatot kér. Szilágyi megenged. Ez a török ellen indúl hadával, Mátyás pedig Giskrát támadja meg, ki magát megadva felajánlja szolgálatat. Mátyás elfogadja s jósággal s adománynyal látja el. A török Mátyás több oldalú elfoglaltságát hallva a magyar királyt megtámadja. Szilágyi ellene megy, de veszt s ígv a török ismét előtör, most Erdély ellen. Itt Pongrácz vajda áll vele szemben. A küzdelemben egyik fél halálba fut, a másik kerüli. Pongrácz s Ali bég összetűznek. Ez utóbbi elfut. Mátyás ezután Jajcza ellen indúl, hire megelőzvén. A bég megijed s keményen ágyúztat a magyarokra, de Mátyás mégis elfoglalja a várat. Haran bég megadja magát. Mohammed azonban új haddal készül a király ellen. Az újra megindult harcban a jajcaiak már szorongásban vannak. Mátyás Szapolyai Imrét küldi segiségökre. Mohammed seregével elillan. E közben Mátvás Budán mulat. Rómából ajándékot kap, Velenczével meg szövetkezik. Szapolyai Imre Sterinczet megvéteti, de maga is sebet kap. Ekkor Erdély lázzad fel. A király siet a színhelyre, győz és .törvényt lát. Kardjától rendre dől az, ellen, de ő is megsebesül. így indúl Budára. Utja közben álmot lát. Almában Szilágyi lelke elvezeti elődeinek árnyéka közzé. Most megpihen egy kissé, de új ellenséggel száll szembe. A pápa kérésére ugyanis Podjebrádot akarván megfékezni, Csehországot pusztítja. A cseh király találkozni óhajt vele. Össze is jönnek. Podjebrád kérdi a támadás okát. Talán, hogy nem ugyanazon módon imádja az istent? Mátyás a pápa parancsát említi s a háborútól el nem áll. Küzdenek. Mátyás gvőz, de még több sikert remél, mert Bécsből pénz és vitéz segítsége ígérkezik, bár nem katonára, hanem pénzre volna szükség. Fridrik az ígért segélyt halogatja. Mátyás a tél beálltával haza indúl. Széchy (Závodszky) Károly. Beu hy. Képes irodalom történet. II. k. 26- lapon.