Állami gimnázium, Munkács, 1892

— 32 — könyörüljön vajtok: semmi sem oly nyomasztó, semmi sem oly nehéz, a mit kész lélekkel ne tennének meg, csak hogy ez által hazájuk az adósságtél megszabaduljon. Elvezeti őket D. Brutus házába, mivel a forumhoz közel esett és Sempi onia miatt nem volt alkalmatlan tervéhez: ugyanis akkor Brutus Rómától távol volt. Azonkívül elhivatja Gabiniust, hogyannál nagyobb nyomatéka legyen beszédjének. Az ő jelenlétében fölfedi az összeesküvést, megnevezi a társakat, azonkívül sokakat minden rendből, kiknek a dologban nem volt részök, hogy annál nagyobb legyen a követek bátorsága. Aztán megígértetvén velők közreműködésüket, haza bocsátja őket. 41 .fej. De az allobrogok sokáig haboztak, mitévők legyenek. Az egyik oldalon vala adósság, harci kedv, és nagy díj a remélt győzelem esetében, ám a másikon nagyobb hatalom, veszély nélküli eljárás és a bizonytalan remény helyett biztos jutalom. Mig ők ezt fontolgatták, végre győzött államunk szerencséje. Igyhát Q. Fabius Sanga előtt, kinek védnökségét polgárzatuk igen sokszor igénybe vette, az egész dolgot ügv, a hogy megtudták volt, fölfedik. Cicero Sanga által megtudván a tervet, a követeknek meghagyja, hogy az összeesküvésre való hajlandóságot lehetőleg színleljék, menjenek el a többiekhez, mindent Ígérjenek és legyenek rajta, hogy minden kétséget kizáró módon bizonyítsanak rájuk. 42. fej. Majdnem ugyanebben az időben az innenső és túlsó Galliában, úgyszintén a picenumí tartományban, Bruttiumban és Apuliában mozgalmak támadtak. Ugyanis azok, a kiket Catilina már előbb széjjelküldött volt, meggondolatlanul és mintegy ész nélkül mindent egyszerre cselekedtek: éjjeli tanácskozásaikkal, védő és támadó fegyverek hordásával, sietségökkel és sürgés-forgásukkal nagyobb ijedelmet, mint veszélyt okoztak. Közölök igen sokakat Q. Metellus Celer a praetor a tanács határozata folytán a megejtett vizsgálat után bilincsekbe veretett, hasonlóképen a túlsó Galliában C. Murena, ki ebben a pro-, vinciában mint legátus az ügyek élén állott. 43. fej. ím Rómában Lentulus és a többiek, kik az összeesküvés fejei valának, mihelyt gondolták, hogy elég nagy számú csapatokat gyűjtöttek, elhatározták, hogy, midőn Catilina seregével Faesulae vidékére megérkezik, L. Bestia néptribún agyülésen Ciceró eljárása ellen panaszt emeljen és a nagyon veszélyes háború miatt való gyűlölséget az igen derék consulra zúdítsa: eríre a jelre a következő éjjel az összeesküvés többi tagjai, ki-ki a saját szerepét hajtsa végre. És ezek állítólag ily módon valának kiosztva : Statilius és Gabinius nagy csapattal egyszerre tizenkét alkalmas helyen gyújtsa föl a várost, hogy a nagy zavarban annál könnyebben férhessenek a consulhoz és a többiekhez, kiknek cselt vetettek ; Cethegus Ciceró ajtaját szállja meg és őt rohanja meg, a többiek pedig másokat, a kiskorú fiatalok, kiknek legnagyobb része előkelő családból származott, atyáikat öljék m e g') ; egyidejűleg, midőn az öldöklés és tűzvész következtében mindenki fejét veszti, Catílinához rohanjanak ki. Ezen előkészületek és megállapodások közepette Cethegus mindig panaszkodott társainak gyávaságáról: hogy ők habozásukkal és halogatásukkal elrontják a jó alkalmat; tettre, nem tanakodásra van szükség ilyen veszélyben, hogy ő, ha egynehányan támogatnák, a többiek hanyagsága dacára, rohanást intézne a curiára. Természeténél fogva szilaj, heves és tettre kész vala; mindent a gyorsaságba helyezett. 44. fej. Az allobrogok hát'Cicero'utasitása szerint Gabinius közvetítésével találkoznak a többiekkel ; Lentulustól, Cethegustól Statiliustól, úgyszintén Cassiustól írásbeli biztosítást kérnek, hogy azt lepecsételve polgártársaiknak megvigyék : máskülönben nem egykönnyen birhatók rá ily nagy dologra. A többiek mitsem gyai) A romlottság netovábbja. A régi rómaiak az atyagyilkost zsákba varrták és vizbe dobták.