Állami gimnázium, Munkács, 1892

— 32 — könyörüljön vajtok: semmi sem oly nyomasztó, semmi sem oly nehéz, a mit kész lé­lekkel ne tennének meg, csak hogy ez által hazájuk az adósságtél megszabaduljon. Elvezeti őket D. Brutus házába, mivel a forumhoz közel esett és Sempi onia miatt nem volt alkalmatlan tervéhez: ugyanis akkor Brutus Rómától távol volt. Azon­kívül elhivatja Gabiniust, hogyannál nagyobb nyomatéka legyen beszédjének. Az ő jelenlétében fölfedi az összeesküvést, megnevezi a társakat, azonkívül sokakat minden rendből, kiknek a dologban nem volt részök, hogy annál nagyobb le­gyen a követek bátorsága. Aztán megígértetvén velők közreműködésüket, haza bocsátja őket. 41 .fej. De az allobrogok sokáig haboztak, mitévők legyenek. Az egyik oldalon vala adósság, harci kedv, és nagy díj a remélt győzelem esetében, ám a másikon nagyobb hatalom, veszély nélküli eljárás és a bizonytalan remény helyett biztos jutalom. Mig ők ezt fontolgatták, végre győzött államunk szeren­cséje. Igyhát Q. Fabius Sanga előtt, kinek védnökségét polgárzatuk igen sokszor igénybe vette, az egész dolgot ügv, a hogy megtudták volt, fölfedik. Cicero Sanga által megtudván a tervet, a követeknek meghagyja, hogy az összeesküvésre való hajlandóságot lehetőleg színleljék, menjenek el a többiekhez, mindent Ígérjenek és legyenek rajta, hogy minden kétséget kizáró módon bizonyítsanak rájuk. 42. fej. Majdnem ugyanebben az időben az innenső és túlsó Galliában, úgyszintén a picenumí tartományban, Bruttiumban és Apuliában mozgalmak tá­madtak. Ugyanis azok, a kiket Catilina már előbb széjjelküldött volt, meggon­dolatlanul és mintegy ész nélkül mindent egyszerre cselekedtek: éjjeli tanács­kozásaikkal, védő és támadó fegyverek hordásával, sietségökkel és sürgés-for­gásukkal nagyobb ijedelmet, mint veszélyt okoztak. Közölök igen sokakat Q. Metellus Celer a praetor a tanács határozata folytán a megejtett vizsgálat után bilincsekbe veretett, hasonlóképen a túlsó Galliában C. Murena, ki ebben a pro-, vinciában mint legátus az ügyek élén állott. 43. fej. ím Rómában Lentulus és a többiek, kik az összeesküvés fejei valának, mihelyt gondolták, hogy elég nagy számú csapatokat gyűjtöttek, elha­tározták, hogy, midőn Catilina seregével Faesulae vidékére megérkezik, L. Bestia néptribún agyülésen Ciceró eljárása ellen panaszt emeljen és a nagyon veszélyes háború miatt való gyűlölséget az igen derék consulra zúdítsa: eríre a jelre a kö­vetkező éjjel az összeesküvés többi tagjai, ki-ki a saját szerepét hajtsa végre. És ezek állítólag ily módon valának kiosztva : Statilius és Gabinius nagy csapat­tal egyszerre tizenkét alkalmas helyen gyújtsa föl a várost, hogy a nagy zavarban annál könnyebben férhessenek a consulhoz és a töb­biekhez, kiknek cselt vetettek ; Cethegus Ciceró ajtaját szállja meg és őt rohanja meg, a többiek pedig másokat, a kiskorú fiatalok, kiknek legnagyobb része elő­kelő családból származott, atyáikat öljék m e g') ; egyidejűleg, mi­dőn az öldöklés és tűzvész következtében mindenki fejét veszti, Catílinához ro­hanjanak ki. Ezen előkészületek és megállapodások közepette Cethegus mindig panaszkodott társainak gyávaságáról: hogy ők habozásukkal és halogatásukkal elrontják a jó alkalmat; tettre, nem tanakodásra van szükség ilyen veszélyben, hogy ő, ha egynehányan támogatnák, a többiek hanyagsága dacára, rohanást in­tézne a curiára. Természeténél fogva szilaj, heves és tettre kész vala; mindent a gyorsaságba helyezett. 44. fej. Az allobrogok hát'Cicero'utasitása szerint Gabinius közvetítésével ta­lálkoznak a többiekkel ; Lentulustól, Cethegustól Statiliustól, úgyszintén Cassiustól írásbeli biztosítást kérnek, hogy azt lepecsételve polgártársaiknak megvigyék : más­különben nem egykönnyen birhatók rá ily nagy dologra. A többiek mitsem gya­i) A romlottság netovábbja. A régi rómaiak az atyagyilkost zsákba varrták és vizbe dobták.

Next

/
Thumbnails
Contents