Állami gimnázium, Munkács, 1892

— 30 — Ettől egészen eltérő levelet olvasott föl a senátusban Q. Catulus, melyet állítása szerint Catilina nevében kapott. A tartalma igy hangzik: 35. fej. „L. Catilina tidvot Q Catulusnak. Tapasztalásból ismert és ve­szélyes állapotomban nagyrabecsült hűséged bizalommal tölt el ajánlásom sikere iránt. S azért föltettem magamban, hogy hirtelen elhatározásom miatt nem fogok mentegetőzni, elhatároztam bűntudat hiányában a magam igazolását, előadni, melyet bizonyára megokoltnak fogsz találni. Bántalmakkal és sok meggyalázással fölingerelve, mivel szorgalmam és fáradozásom gyümölcsétől megfosztva az en­gem megillető tekintélyes állást nam vívhattam ki, az elnyomottak ügyéből szo­kásomhoz hiven közügyet csináltam, nem mintha a nevemre felvett pénzt a ma­gam vagyonából ki nem fizethettem volna — mert hisz Orestilla bőkezűségében még a mások adósságát is az utolsó fillérig kifizetné a saját és leánya vagyoná­ból — hanem mivel láttam, hogy tisztségre méltatlan embereket kitüntetnek, s tapasztaltam, hogy engemet alaptalan gyamí miatt mellőznek. Ez okból szeren­csétlen helyzetemhez képest eléggé tisztességes módokhoz nyúltam a még meg­maradt hírnevem megmentése végett. Ép hogy tovább akartam írni, hirül hozzák, hogy erőszak készül ellenem. Most hát Orestillát kegyelmedbe ajánlom és védel­medre bizom: ótalmazd őt a bántalomtól, gyermekeid szeretetére kérlek. Isten veled." — 36. fej. Ám ő maga egy pár napig C. Flaminius Flammánál Arretium vidékén, míg a már az előtt felbujtatott környékbelieket fegyverrel ellátja, tar­tózkodván, a fascesekkel és a főhatalom egyéb jelvényeivel Manlius táborába igyekszik Midőn ezt Rómában megtudják, a senátus Catilinát és Manliust ellen­ségnek nyilvánítja, nagyszámú híveiknek napot tűz ki, mely ideig a fegyvert megtorlás nélkül tehetik le, kivéve a főbenjáró bűnösöket; azonkívül elrendeli, hogy a consulok sorozást tartsanak. Antonius a sereggel Catilinát gyorsan üldö­zőbe vegye, és Ciceró a város védelmére maradjon. Abban az időben a római nép hatalma nekem igen-igen nyomorúságos­nak látszott : noha neki napkelettől napnyugotig, fegyvere előtt meghajolva, min­den engedelmeskedett, otthon béke és gazdagság—mit a halandók legtöbbre be­csülnek—bőven megvolt, mégis találkoztak polgárok, kik megátalkodottságukban magukat és az államot magiontani iparkodtak. Mert a senátus két határozata dacára ily számos ember közöl sem jutalom fejében az összeesküvést senki föl nem fedte, sem Catilina táborát egyetlen egy ember sem hagyta el : olv nagy volt a lelki elvakultság, mely ragályként a legtöbb polgár lelkét megszállotta. 57. fej. És nemcsak azok tápláltak ellenséges érzületet, a kik az összees­küvésbe be voltak avatva, hanem általában az egész nép uj állapotok utáni vágyában Catilina vállalatát h e 1 y e s e 11 e. Ezt éppen szokása szerint látszott tenni. Mert az államban mindig, kiknek semmi vagyonuk, irigykednek a jókra s magasztalják a gonoszakat; gyűlölik a meglevő állapotokat és óhajta­nak újítást; a saját dolgaikkal való elégede tlenségök­ben mindennek a megváltozására t ö r e k e d n e k, polgári zavar­gások idején gond nélkül élnek, mivel a szegénynek nincs mit vesz­tenie. És a városi köznép, az csak volt sok oknál fogva elvakultan rohanó. Mindenek előtt a kik gyalázatosságban és kicsapongásban különösen kitűntek, úgyszintén mások, kik atyai örökiiket dicstelen módon elveszítették, szóval mind azok, kiket gyalázatos vagy gaztettök hazájukból száműzött, Rómába mintegy pecegödörbe mindenünnen összegyűltek. Aztán meg sokan visszaemlékezve a Sul­la-féle győzelemre, mivel látták, hogy némelyek közkatonákból senátorokká let­tek, mások meg annyira meggazdagodtak, hogy királyi módban ós fényben töltik életöket, ki-ki, ha fegyverben lesz, győzelem esetére ilyen jövőt remélt. Azon­kívül a fiatalság, mely a vidéken két keze munkájával enyhített nyomorán, köz

Next

/
Thumbnails
Contents