Állami gimnázium, Munkács, 1892

-24 ­padt, szeme íút, járása majd gyors, majd lassú vala: szóval egész megjelenésén és arcán az őrültség völt kifejezve. 16. tej. Az ifjúságot hát, melyet, mint fönnebb mondtuk, magához csalt, sokféle módon tanította gonosz tettekre. Közölök szolgált hamis tanukkal és vég­rendelethamisitókknl; megkövetelte, hogy adott szavukat, a vagyont és a veszélyeket semmibe se vegyék, később, midőn jó hirnevök és szemérmük iiánti .érzéket kiölte belőlök, más nagyobb dolgokat parancsolt; s ha egyelőre nem is volt ok gaztettek elkövetésére, a neki mitsem vétőket ép ú^y, mint a kik megsértették, tőrbe ejtette és leölette : természetes is, hogy kezök és bátorságuk a tétlenség által el ne lankadjon, hát inkább a haszonra való minden kilátás nélkül gonosz és kegyetlen vala. Ezen barátaiban s cimboráiban bizakodva Catilina, s egyszersmind, mivel az eladó­sodás mindenfelé igen nagy vala, s mivel Sulla volt katonáinak legnagyobb ré­sze, szerzeményével kevésbbé takarékosan bánván, viszaemlékezve a hajdani zsákmányolásra és győzelemre polgárháborút kivánt, az állam felforgatását elha­tározta. Italiában egyetlen egy sereg sem volt, C. Pompeius a legtávolibb tar­tományokban viselt háborút, neki a consulság elnyerésére nagy kilátása vala, a senatus éppenséggel nem őrködött: minden biztos és csendes, szóval hát e körül­mények kedvezők voltak Catilinára nézve. 17. fej. így hát junius elseje körül L. Caesar és C. Figulus CQnsulsága alatt először is mindegyiket külön-külön szólitja föl, némelyeket buzdit, másokat próbára tesz : ecseteli előttök a saját erejöket, az ál'am készületlenségét és az összeesküvésből eredő nagy hasznot. Miután eléggé kipuhatolta, amit akart, össze­hijja mindazokat, a kik igen szorult helyzetben voltak és nagy bátorságukkal különösen kitűntek. Oda jöttek a senátori rendből P Lentulus Sura, P. Autro­nius, L. Cassius Longinus, C Cethegus, P. és Servius Sulla, Servius fiai, L. Vargunteius, Qu. Annius, M. Porcius Laeca, L. Bestia és Q. Curius ; továbbá alovagok rendjéből M. Fulvius Nobilior, L. Statilius, Q. Gabinius Capito és C. Cornelius; ezenki vili sokan a gyarmatokból és municipiumokból, hazájukban te­kintélyes egyének. Azonkívül több előkelő is nagy titokban be volt avatva eb­be a tervbe, a kiket inkább az uralomra való kilátás, mint szegénység vagy szo­rult helyzet ösztökélt. Egyébként a fiatalság nagy része, de különösen a nemes szár­mazású, támogatta Catilina vállalatát : és ők, kiknek a békében módjukban állott nagyszerűen, sőt kényelmesen élniök, a biztos helyett a bizonytalant, a béke helyett inkább a háborút akarták. Olyanok is voltak abban az időben, a kik azt hitték, hogy M. Licinius Grassusnak tudomása volt erről a tervről : mivel az előtte gyűlö­letes Cn. Pompeius nagy sereget vezérelt, nem bánta, ha bárkinek is a befolyása az ő hatalmával szemben megnövekszik, s egyszersmind bizott benne, hogy ha az összeesküvés sikerül, könnyen nyeri el köztök az elsőséget. 18 fej. Különben az előtt is egynehányan összeesküdtek az állam ellen, s Catilina közöttök volt : s ezt én lehetőleg az igazsághoz hiven beszélem el. L. Tullus és M. Lepidus consulsága alatt P. Autronius és P. Sulla, a jövő évre vá­lasztott consulok, vesztegetés miatt törvénybe idéztetvén tettökért lakoltak. Ke­véssel ezután Catilinát pénzzsarolásban való bűnössége miatt a consulságra való pályázástól eltiltották (mert hát a törvényszabta idő alatt nem jelentkezhetett). Ugyanebben PZ időben élt Cn. Pisó, előkelő származású, rendkivül vakmerő, szegény és pártoskodó ifjú, kit az állam felforgatására a szükség és gonosz jelleme ösztönzött. Ő vele Catilina és Autronius december ötödike körül közölvén ter­vöket, szándékoztak a Capitolii mon január elsején L. Cotta és L. Torquatus con­sulokat megölni és magukhoz ragadván a consuli hatalmat, Pisót egy hadsereggel a két Hispánia elfoglalására küldeni. Tervök ismét kitudódván, februárius ötödi­kére halasztották gyilkos szándékukat. Ekkor már nem csak a consulok, de a senátorok legnagyobb részének leölését tervelték. És ha Catilina a curia előtt nem hamarkodja el a cinkostársainak való jeladást, Róma városának alapítása óta ezen a napon , történt volna a leggonoszabb gaztett : mivel fegyveresei még nem

Next

/
Thumbnails
Contents