Állami gimnázium, Munkács, 1889

12 17- Salpa maxima. A salpa maxima szervezete es egész testalkata annyira különös, hogy genki sem tartaná, állatnak; valószínűleg ez lesz az oka, hogy alig ismerjük néhány évtized óta. Teste voltakép egy mindkét végén nyílt s teljesen átlát­szó csatorna; ennek belsejében, egész hosszában, egy szilárdabb anyagból álló vonal s a körül ha ,-ántosan szintén ilyen anyagú keresztvonalak láthatók, me­lyek együttvéve valóságos oldalbordákkal ellátott gerinczet ábrázolnak. Kö­zelebbről megtekintve azonnal látjuk, hogy a zsákforma alak az állat köpenye, mely annyira átlátszó, hogy tulajdonosát egyáltalán nem lehetne felismerni, ha testének egyes sötétebb részei is nem lennének, miáltal csakhamar elárulja jelenlétét. A salpa köpenye egyik nyilását a viz beszivására, másikát pedig annak kilökésére használja és mindkettőt tetszése szerint kinyithatja vagy bezárhatja; a beszivásra a'kalmazandó nyílásnál a kis kopoltyuk vannak kife­szítve. Mihelyt első nyílásával egy nagyot szív a vizből, azonnal bezárja azt, a viz végigvonul a csatornán és a másikon kiereszti, ezáltal az állat egy nagy lökést kap és jó előre megy. Ugyanott látható egy barna mag is, az állat béltartója, ez előtt van a tömlő alakú sziv, honnan az állatot láthatóvá tevő vérerek terjednek. Az első nyílásnál a test felületén lévő egy színe« pont a szemet helyettesiti. A salpa nagyon furcsa és tökéletlen szervezetű s ezért egy költő megéneklése tárgyául is választotta. Fejszinü köpenyétől sötétben a víz felületén szintén tejszinü sávok mutatkoznak, miáltal mindenkor elárulják a salpa jelenlétét. 18. Pagurus stria tus. A rákok úgynevezett pagurinák o'ztályához tartozik. Feje és egész teste nyújtott, szemei nyúlványokon ülnek. Ollós lábai hosszak, erőteljesek s egyenetlen fejlődésüek: általában az egész rákon bizonyos dissimetria vehető észre. Lábai testének tovább vitelére vagy valamely tárgyhoz való odaerősi­tésére szolgálnak. Hát-ó része hosszúkás és zsákforma, csak fent vannak la­pocskái, máskülönben annyira puha testű, hogy védelmére épen nem alkal­mazhatja. Felkeresi a csigák által elhagyott házakat és magához csatolja és mindig olv nagy házat keres, hogy abba necsak hátsórésze beleférjen, hanem szükség esetén az egész testét is behúzhassa. Az elfoglalt lakást nagyon sze­reti. annyira hiven ragaszkodik hozzá, hogy inkább ollóit vagy egyéb testré­szeit hagyja elszakittatni, sem hogy onnan kivonuljon. Igazán példát vehetné­nek tőle az Amerikába vándorló honfitársaink ! Ha a lakása idővel szűknek bizonvul be, egész testével kivonul és egy másik kényelmesebb lakházat ke­res. Teste piszkos sárga, ollói, szemnyulvánvai és egyéb végtagjai pirosak. Találtatik a Földközi tengerben. Husa tápláló és ízletes eledel. lg. Scyllarus arctus Ez is egy rákfaj, s idomtalan testalkatánál fogva medveráknak is hiv­ják. Feje és törzse négyszögalaku, ollói hiányzanak, csápjai szélesek és levél­idomuak. szemei széles feje felső részén jó távol vannak egymástól s egészben véve egy idomtalan kövér hustömeget mutat. Hasa és lábai piszkossárgák, háta sárgabarna és a páfrány leveleinek alakjára emlékeztető világossárga pettyekkel. A Földközi tengerben közönséges, hossza megüti néha a 30—40 centimétert, melyhez természetesen megfelelő hustömeggel is rendelkezik. 20. Dromia vulgaris. A dromia vulgaris a rákok ötödik osztályának képviselőjéül tekinthető, melyeknek a többi rákoktól eltérőiig azon sajátságuk van. hogy az utolsó pár lábuk nem egy-sikban vau a többivel, hanem azok hátán van b'úzelve. Teste csak tej és törzsből áll, mig farka, a rendes rákok egyik dísze, hiányzik. Ollói hatalmasak és szőrrel födvék. oldalt négy-négy felette hosszú, háromszor iziilt s különösen a má odik és harmadik Ízületen szintén hosszú tüskés szőr­rel, melyet, ugy látszik, tapintási szervül is használhat, boritott lábai olyan alakot tárnak elénk, mintha egy hatalmas kaszáló pókkal lenne dolgunk. A

Next

/
Thumbnails
Contents