Állami gimnázium, Munkács, 1889

13 dromia a hátán lévő lábaival rendesen valami idegen tárgyat tart maga fölé s ezáltal elfedve kényelmesen leselkedik zsákmányára. Ollóinak veres végeit kivéve, szőr fedi egész testét, minélfogva a közelében lévő növények és állatok hozzátapadás által annyira piszkossá teszik a dromiát, hogy ha egy példányt valamely aqnarium részére akarunk megszerezni, akkor az egész állatot alapos mosásnak kell alávetnünk, hogy a rajta lévő mindennemű állatkák, növények és iszaptól megtisztítsuk, mert teste és alkotása csakis igy lesz tisztán kivehető. 21, Lambrus angulifrons. A labrus a rákok azon osztályához tartozik, melyeket gyors szaladásuk és úszásuk miatt lovagló rákoknak is szoktak nevezni. Teste igen rövid és kerekdednek lenne nevezhető, ha a kissé hegyes feje meg nem rontaná azt. E kis testből indul mindjárt a fejnél két — a test nagyságához mérve — óriási ollós karja, melyek három izületüek. hosszúak, vastagok, húsosak és csak a végjükön bimak aránylag véve kis ollókkal; mindjárt ezek mellett látható két oldalt 4-4 vékony ezombu és a végükön eléggé hosszú vékony, hegyes körmökkel ellátott láb, Mindaz ollós lábai, mind a többi teste felül sárga és számtalan hegyes és vörös csücsökkel van fedve, lent azonban hófehérségü. Csonka ráknak is lehetne nevezni, miután úgy néz ki, mintha valaki elvágta volna a hiányzó farkrészt. Husa Ízletes. A Földközi tenger lakója. Szaporodás és életmódra nézve megegyezik a többi rákokkal. 22. Palaemon squilla. Az alsóbb rendű rákokhoz tartozik, bár sok tekintetben hasonlit a folyami rákhoz. Ollói nincsenek, hanem e helvett két lába. valamivel vastagabb a többinél. Szine halványsárga, szemei kiálló öveken helyezvék el. s innen kezdődik a többi szervezettel való összeköttetés. A Földközi tenderben honos és sokszor a 18—20 centiméter hosszúságot ís eléri. Kövek között szeret lenni, a/ért valamely aquariumban könnyen megfigyelhető minden alkatrésze és fogása. Mint kivételes, ritka és igen Ízletes czikk kerül a piaezra Érdekes nézni, hogyan viszi szájába a táplálékot, és hogyan tisztogatja mását folyvást, mely alka'ommal csápjait lábain kere«ztül fekteti, s egyik vagy másik lábát a hátára teszi, hogy ezáltal különféle helyzetbe kerülhessen. 23. Squilla Demarestii. Sok tekintetben megegyezik a Palaemonnal. Teste hosszúkás, vékony és csak a farka felé kissé szélesbülő; lábai rövidek és mindjárt a fej körül csoportosulnak ugy, hogy teste majdnem egész hosszábau végtag nélküli s csak a végén szerepel valamely evező módjára a farka. Háta sárgabarna, rovancsolt sárga mélyedésekkel, alúl szintén sárga szinü. Ollók helyett két lapát alakú csáppal rendelkezik, minden egyébben megegyezik a Palaemon Squillával. 24. Lepas anatifera. A lepas anatifera a lepapidák vagyis kacsláb'i rákokhoz sorozható. A lepapidákat sokan a rákok egyik osztályának tekintik, de ezek minden valószínűség cz«rint a hermaphroditismus utján jönnek létre. Kizárólag a tenger lakója és a geologiai periodusok egész sora óta már a jura korszakban előjött, messze geographiai kiterjedéssel bíró és ma is beláth itatlan tömegekben előforduló individuák származéka. Tapasztalhatni ezt különösen a tenger hullámai között kiálló sxiklás partokon élő lepapidáknál Hüvelyeiket kényök-kedvök szerint kinyithatják, a közben táplálkozhatnak és azután újra bezárhatják; karjaikat, mig cs ik a viz alatt vannak, kinyújthatják és összehúzhatják, miáltal üde vizet s/.ivnak be és uszonylábaikkal a szájukhoz egész kényelmesen vihetik a táplálékot. A lepapidák eredete több rege származására is szolgált alapul. így a tenger ipelletti lakók azt tartják, hogy némely libák is ezen állatokból származnak. Általában hajlékony, izmos kocsánon ülnek ; kagylójuk lapos és háromszögalaku ; a mészlapok nagyobb vagy kisebb kiterjedése 3zerint a lepápidáknak egé^z sorát lehet megkülönböztetnünk, Legérdekesebb látvány kö-