Állami gimnázium, Munkács, 1883
a többi pedig leginkább irányára nézve köti le figyelmünket Midőn azt mondjuk, hogy hegyeink valóságos lánczolatot képeznek kerülékes vonal alakjában, melyek Balajthy szerint nem helytelenül a Vágnál kezdődő Kárpáti hegylánczolat nyilványaiul tekinthetők, már meghatároztuk azok haladási irányát s egyúttal ezen irány kiindulási pontját. Mint fentebb emlitve volt, igen meglepi az embert a magában álló 188 méter magasságú várhegy. Tekintve kúp alakját s azt, hogy egészen elszigetelten áll s ami még feltűnőbb, hogy a tőle csak a Latorcza folyó által csekély távolságban elválasztott Gállishegy szilárd rétege egészen elüt az övétől, némelyek előtt mesterségesen készített hegynek tetszik, mások meg plutonikus származásúnak gondolják. E különböző nézetek kiegyenlítése szerény véleményem szerint ugy volna legjobban eszközölhető, ha az eruptív kőzeteknek a föld mélyéből való leülepedése által származottnak vennők és pedig fiatalabbnak, mint például a Lovácska, Gállis- és Nagyhegy, mit az s látszik bizonyítani, hogy kemény rétege trachitból s igy a többi i rétegektől fiatalabb képződményből áll. Minden valószínűség szerint tehát állithatjuk, hogy miként a Várhegy, úgy többi hegyeink is vulkánikus módon állottak elő és pedig a harmadkorban, midőn még hazánkat is viz borította, a szilárd tömegeknek leülepedése által emelkedhettek ki a tengerből ; csakhogy tekintve a rétegeiket képező anyagokat s azt, hogy a Lovácskától éjszak felé neogén korszakbeli képletek is találtatnak, legidősebb a Lovácska, ennek mellék és valamivel fiatalabb képződménye a Gállishegy, utána a Nagyhegy, a várhegy egy egészen önálló-, míg a többi apróbb hegyek jóval fiatalabbak s részben repedések által előidéztetvén mint a melletük lévő idősebb hegyek mellék- és oldal képződései tekinthetők. Valóban meglepő látvány egy nagyobb folyó szemlélése hóolvadáskor ! Öröm és néha szomorúság vegyül e látványba. Öröm látni, mily szép sor- és rendben iizi egyik óriási jégtömeg a másikat, itt egy hatalmas szálfa, ott egy még hatalmasabb szikla pihenve himbálózik a természet nyújtotta propelleren; de fájdalom kapja meg az ember szívét, ha sokszor falusi viskókat, küszködő állatokat és néha segélyért kiáltó embereket látunk a jégdarabokon dideregni. Szeretnénk rajtok segíteni és gyakran minden igyekezetünk daczára is el kell pusztolniok. De mennyire kisszerűnek tűnik fel mindez a sarki tengerek jégmezőivel szemben, különösen ha szélroham tördeli a jéghalmazt