Állami gimnázium, Munkács, 1883

— IÓ — A vulkánok kitörésének borzasztóságát az is hizonyitja, hogy a gőzfellegek kitódulása közben villámok is czikkáznak ; ilyen villám ütött agyon két embert és 11. lovat Olafsen tudósítása szerint Katlagia vulkán mellett Island szigetén, mint ezt Humboldtnak »Kosmosc cimü munkája I-ső részének 244-ík lapján olvassuk. A vulkánok által kihányt anyagok a láva kihűlése felette lassan történik annyira, hogy előbb csak a felülete hül ki. belseje pedig folyó állapotban marad még huzamosb ideig ; az ilyen láva felületre minden veszély nélkül rá lehet lépni, sőt a hó is hosszabb ideig megmarad rajta, bár a belészurt pálcza lángra kap. Ismeretes előttünk, hogy a Vezúv 79-ik évben Kr. u eltemette Herculanum és Pompeji városát, de midőn nagy sokára kiásták a két várost, azt tapasztalták, hogy e városoknn nem csak az eredeti-, de a későbbi kitörések lerakódásai is voltak észlelhetők. Ungvár felől jőve alig hagyja el az ember Szerednyét, már is szembetűnik a magánosan álló hegyen a munkácsi vár, elhagyva pedig Ignécz községet azonnal észreveszszük a meszes anyagokkal borítottnak látszó Gállíshegyet s a hid íoz érve ha az utas széjelnéz, lehetetlen, hogy el ne ragadtassék az itt kínálkozó nagyszerű panoráma által. Ugyanis éjszak, nyugat és kelet felől félhold alakban láthatók a szőlőkkel beültetett szebbnél szebb hegyek, melyek mint egy ketté osztva látszanak lenni a megyénkben eredő s kezdetben csörgedezve hömpölygő, majd lassúbb és méltóságosabb folyást felvevő Latorcza folyó altal, dél felé pedig az itt elterülő és setét felhők ént feltűnő lapályos erdőkben tűnik el a láthatár. Ezek tehát, mint az emiitettem panoráma nem lényegtelen tényezői, a mi hegyeink. Ezek s a folyó felől folytonosan lengedező zephirek okozzák azt, hogy, bár Galiczia felől- különösen a hídon — néha igen kellemetlenül ható széláramokkal találkozunk, védve vagyunk a nagyobb záporok-, jégesők- és lérgetegektől egyrészt, másrészt meg, hogy városunk a legroszabb közegészségügyi viszonyaíuk dacára ha nem is épen kellemesnek, de legalább lakályosnak mondható. Névszerint a Latorcza jobb partján a Gálishegy, Lovácska, a veres és a Csernekhegy, a balparton pedig a Kamjánka, a Pap-, Pál — Nagy- és a Várhegy. Magasságra nézve főleg kettő tűnik ki, nevezetesen : a Lovácska, mely 299-66 m - és a Nagyhegy, mely 276 méternyi magassággal bír a tenger szine fölött. Geologiai szempontból azonban leginkább a Várhegy az, mely mind alkatára mind fekvésére,