Állami gimnázium, Munkács, 1883

rendkívül lassan ment és megy ma is végbe. Mi végül a hegyek különböző magasságát illeti, az azoknak képződési természetéből könnyen magyatázható, mert a kiömlések, felemelkedések és a leülepedések különböző erővel és majd hamarább majd később menvén végbe, nagyon természetesen a hegyek is, mint ezek végeredménye a fejlődés- és korhoz mért magassággal, kell, hogy birjanak. De ki tudná mindezeket s főleg a föld belsejét pontosan kikutatni ? Annyi tény, hogy egy vulkán századokig kápes szunynyadni és azután ismét neki dülhösödik. Példa reá a Vezúv, nem rég még senki sem hitte volna, hogy olyan természetű hegy legyen az, meiy képes 5 várost és több falut eltemetni. Egy századon keresztül csak igen gyenge kitöréseket mutatott, azután 1139—tői 1631—

ig, tehát majenem 500 évig egészen nyugodt volt. A kráterje pompás fenyőfákkal vala benőve s oldalain vidám barom és juhnyáj legelészett ; de 1631 ben először csak morogni kezdett, majd földrengés állott elő és deczember 16-án a reggeli órákban isszonyú explosiót hozott létre úgy, hogy a hegy teteje a mag'asba löketett és következett a borzasztó lávahányás, mely hat méternyi vastagságra borított el mindent, ami közelében volt. Deczember 19-én, a mikor tehát ismét csendes volt minden, a hegynek egészen más alakja volt ; a csúcsától megfosztva körülbelüí 135 méterrel lett alacsonyabbá, mint azelőtt. Ezen időtől fogva a hegy rendesen majdnem minden negyedik esztendőben működik. Ilyen jeleneteket lehet észlelni a kis Vezuvon, mely főleg az által nyert nevezetességet, hogy az utazók, kik sok fáradsággal kénytelenek megküzdeni, ha egy vulkánt kivánnak megszemlélni igen könnyen és kényelmesen juthattak reá. Lehet elgon. dőlni a tünemények nagyszerűségét a nagyobb tűzokádó hegyeknél, melyekben azonban a kisebbek sem szűkölködnek lévén azok száma több mint 400. A vulkánok némileg elütnek a többi hegyektől, miután ezek oly emelkedettebb helyek, melyeknek tetejéről töltsérszerü nyilás vezet lefelé, s ezen időnként folyó láva, salak, hamu, vízgőzök s egyéb gázalakú termények tódulnak. E hegyek kúp-, vagy csonkakúp alakjával bírnak s úgy jönnek létre, hogy a földből kitóduló anyagok egymásra rakódnak. A Vezúv felhozásával adtuk egyúttal a többi vulkán természetét és kitörési módját. Ami egynél történik, az észlelhető a többinél is kisebb nagyobb mérvben.