Állami gimnázium, Munkács, 1883

— 14 — A mód, az erő hatása, az alak és a térbeli kiterjedés, nemkülönben a később bekövetkezett kitörés foka a különböző hegyeknél nagyon különböző, mely körülmények lényeges befolyást gyakorolnak a hegyek belső alkatára. A hegyeket alkotó fejlődési és kitörési phazisoknak három fő módját és számtalan combinatiöját különböztetjük meg : a) a kifolyás és az eruptiv kőzeteknek a föld felső felületén való összetömörülése által létrejönnek — a vulkánikus hegyek ; b) a jelenlévő keményebb földrétegnek felemelése által, melyet a rájok rakódott eruptiv kőzetek okoznak, származnak — a plutonikus hegyek ; és c) az oldalnyomások és ennek következtében a keményebb földrétegeknek összehúzódása-és összetömörülése által létrejönnek az úgynevezett oldalhegyek. Az eruptív kőzeteknek kifolyása és a felületen való lerakódása által nemcsak a vulkánok eruptív részei, hanem minden basalt és phonolit-, valószínűleg- minden trachyt és porphyr tartalmú hegyek, tehát hegylánczok is, jönnek létre; mire igen sok példa van, ilyenek a többi között a mi erdélyi hegyeink is. Ezek alkotják tehát az első osztályt. A második osztályhoz tartoznak azon lie gyek, melyeknél a szilárd földrétegek a felhatoló eruptiv kőzetek által fölemeltetnek, s melyeknél még azt is lehet ész re ven ni, hogy a hegyképződéseknél gyakran a ki — és keresztülfolyt eruptiv kőzetek mintegy összekötve vannak. Ide tartoznak különben általában mindazon hegyek, melyeknek felülete kristályos palakőzetekből áll. Ezeknél gyakran megtörténik, hogy egyoldalulag vannak kiemelkedve, azaz a kristályos palának valamely hatalmas lapja egy hasadék által mintegy felhajittatik, mely oknál fogva annak külső alakja is egyoldalú kifejlődést fog mutatni, minő például az érchegység, s ekkor már inkább az oldalhegyek osztályába sorozhatók. Különben a hegyképződés harmadik módja jobbadán az oldalnyomásban nyilvánul, mi az ülepedések repedései folytán áll elő és ezek a plutonilag kiemelt hegységektől rendesen bizonyos távolban találhatók. Kitűnő például szolgál ezen képződésre a Jurahegység, mely több parallel irányban haladó repedés közbejöttével hatalmas réteg rendszerből áll. Ilyen továbbá az Aleghany hegyláncz, nemkülönben az Alpesek egyes mésztartalmú helyei is. Figyelembe véve azt, hogy a kőzetek s általában a föld belsejéből kifolyó anyagoknak roppant erőre van szlikségök, mig új helyöket elfoglalhatják, azután pedig mig leülepednek, mihez hoszszú nyugalom kívántatik, elgondolhatni, hogy a hegyek képződése csak