Állami gimnázium, Munkács, 1883
mégis a haladási irányt egy általános törvényre visszavezetni, eddig minden fáradozás kárba veszett munkának bizonyult. Többen foglalkoztak e meghatározási kísérlettel és valamennyien különböző nézpontokból indultak ki. így Buache valamennyi kontinens közepén egy pontot vett föl és onnan szár. maztatta a hegyek irányát ; Buffon hegymeridiánokat állított fel ; Gattever még tovább ment, mert ő olynemü meridiánokat és parallel köröket vett föl, melyek egymást bizonyos szöglet alatt metszik. Humboldt éjszaknyugatról — délkeletnek vezeti őket. mig Beaumont valamennyi hegyet egy körbe igyekezett egyesíteni es azt gondolta, hogy minden irány egy külön — külön kiemelkedési korszakhoz tartozik. De mindezek csak hypothesisek valának, melyek soká úgysem tarthaták magukat s melyekre igen találóan jegyzi meg Humholdt a következő szavaival : Ha sok természeti tünemény, mint a fény, a meleg, az elektricitas és a magnetismus a mozgás elvére, tehát egy mathematikai gondolatmenetre vezettetett vissza ; úgy maradjanak a többi gyakran emiitett — talán megoldhatlan feladatok is, minők : a chemiai anyagok eredete, a plánéták sűrűsége, nagysága, tengelyforgása és pályájának excentricitása, holdjaik száma és távolsága, nemkülönben a kontinensek alakja és legmagasabb hegylánczaik állása.« A most mondottak a hegyek külső alakjára s irányára vonatkoznak és annyira ismertek, hogy azokkal a kisebb tanulók is körülbelül tisztában vannak. Sokkal fontosabb, érdekesebb és talán érthetőbb is ezeknél a hegyek belső szerkezete ; mivel e belső alkat jobban közelíthető meg a külsőnél felteve, hogy az a föld fiatalabbkori kitörésének eredményeül tekinthető. E magyarázatot mát magából a természetből meríthetjük, tudva azt, hogy ez alkat nem egyéb, mint különböző fejlődési és kitörési phasisok. Ezen utóbbi állítást világosan bizonyítja a) az, hogy a kristályos kőzetek, melyek valamely hegyláncz belső alkatához szoktak járulni, minők: a gránit, gneusz, csillám, syenit, zöldkő, porphyr, traehyt, basalt stb. valamennyi hegylánczban előfordulnak és b) hogy a hegyek belső alkatában mutatkozó olynemü kőzetek, melyek a viz által szoktak rétegekben lerakódni, sokszor eredeti íekvésöktől egészen eltérőleg feljebb, meghajlítva, meggörbítve, egészen átidomítva vagy épen apró darabokra törve találtatnak, Ezen általánosan ismert körülményekből önkényt következik, hogy minden hegy vagy plutonikus vagy vulkánikus módon jött létre.