Állami gimnázium, Munkács, 1881
— 22 — calcium, - magnesium és aluminium bemutatása, leírása az ezekből keletkoző aljak származása ; a nehéz fémek közül a zink, - vas, - ólonij - ón, - réz, - higany, ezüst, - arany s platina rövid ismertetése. 9. Az aljak és savak egymásra hatásánál keletkező testek : a sók rövid jellemzése, - hol is. különös figyelembe vétettek a hamuzsir, szóda, chlórmész, a szappan, az üveg és a porcellán. A) Ásványtan, l. Az ásványok szine, fénye, keménysége több ásványdarabon s a Mohs féle keménységi fokozaton, - tömöttsége a higuyugtani mérlegen, - a hasadás és alak a kősón bemutatva. 2. A szabálytalan és szabályos alak ; a kristályosodás föltételei, a szögek állandóságának kimutatása a szögmérővel. 3. A chémiai összetételre alapitott főosztályok ismertetése és ebből az ásványrendszev megalapítása a fővonásokban. 4. Leírása 60 a természet és közéletben leginkább szereplő ásványnak, melyek valamennyien szemléltettek s a külső meghatározás körében gyakorlati foglalkozást is nyújtottak a tanulóknak. B) Kőzettan. Az egyszerű kőzetek felsorolása az ásványtanból. Az összetett kőzetek közül a gránitosak, bazaltosak és a palásak ; végül a tömeges és a réteges kőzetek. C) Földtan. A négy kor különösen : a jelen korban a víz által előidézett kőzetek ; a víz romboló hatása ; a hő által létrehozott vulkáni kőzetek ; az anyag átváltoztatása, az annak folytán képződött kőzetek, mint legfőbb földtani tényezők vétettek föl. A negyedkor viszonyai az ember és állatok tekintetében, különös tekintettel Magyarország viszonyaira (Lösz. jégkorszak.) A harmadkor főbeosztása, faunájának és flórájának általános jelzésével, szintén főteki.itettel Magyarországra, mely domborzati viszonyait és legfontosabb ásvány kincseit ezen korból kapta. A másodkor képletei főleg faunáját tekintetve. Az első korszak, kiemelve a kőszén fontoságát és az állatvilág jellemzését. A földtan tárgyalásánál a kőzetek a természetben, a fauna és flóra fali táblákon voltak bemutatva s azon kivül rajzokkal megvilágítvaPhysikai földrajz. III. osztály. Heti óraszám 2, egész évi óraszám.71. Bevégzett tananyag. E tantárgy tulaj donkép két csoportra oszlik : ezek egyike a physikai részlet, másika pedig a tulajdonképeni mathematikai földrajz elemeit adja elő. Az első csoport, vagyis physikai részlet tanmenete a következő : A föld, viz, levegő példájából kiindulva, a halmazállapot külömbségei az egyes tünemények szembeötlő sajátságait és föltételeit feltüntető könnyüded kísérletekkel. - A nehézség általános ténye : az esés, folyós testek nyomásai ; közlekedő csövek, (forások eredete) a mérleg,- erőegyenközény-, ütközőgép, s átalában véve az egyszerű gépek megismertetésével. - Légnyomás a barometer, - a hőség hatása a thermometer megismertetése, alkalmazása és használatával összekötve. - Légköri levegő hőmérséke, légáramlás ; légköri csapadékok (a viz körútja a fölön.A világosság visszaverődése, töréses a megvilágítás a sötét kamra, tükrök, lencsék, háromoldalú hasáb s a mikroskop alkalmazásával. - A. delejes és villámos tünemények a delejtük, - megosztó készülék, - elektroskop, - elektrophor-és a villámhárító megismertetésével összekapcsolva.