Állami gimnázium, Munkács, 1879

Szóval ma már nemcsak a szárazulatot uraljuk, hanem megfékezzük a tengert, megnyergeljük a levegőt, fölássuk a föld mélységének kincseit s önmagunk hasznára fordítjuk. Tudnunk kell azt azonban, hogy mindez csak lassan haladt előre. Századok, sőt ezredek kellettek hozzá, mig oda értünk, hogy korunkat a haladás korának mondhatjuk. Lehet, hogy 300 esztendő múlva a mi haladásunk is nagyon csekélynek fog feltűnni, mert a tökély vége olyan végtelen, mint maga a természet, mely titkaiban kifogyhatatlan. Igv hát hol éri végét e haladás, nem tudjuk, de azt bizonyosan állithatjuk, hogy kezdete csakis a természettudományok felléptével lehet egyidejű. Azelőtt a természet egy zárt könyvhöz volt hasonlítható, melynek lapjain olvasni mindenkor góczpontja vala az emberi törekvéseknek; most már van módunk a könyv nyelvét elsajátítani, ha a bennünk szunnyadó szellemi erőket nem hagyjuk örök álmokat aludni. De megint ki más tehetné ezt, mint újra csak a nevelés? Valamint a nevelésnek nem lehet czélja embert teremteni, hanem csak a benne elrejtett erőt fölkeresni, nemesiteaí és a természet nyitott könyvének olvasására alkalmassá tenni: ugy bár a gvmnasiumnak tulajdonképeni célja a tudományos egyetemre való előkészítés s nem tudósok előállítása, mindamellett a gvmnasiumnak nevelőintézetnek is kell lennie, melynek kötelessége a szunynvadó s valamely tudomány felé irányuló hajlamokat nem elfojtani de sőt előmozdítani. A nagy feltalálókról általában tudjuk, hogy a természet tanulmányozása iránti hajlamuk rendesen már kis korukban tünt fel. Már most kérdés, hogyan töltheti be e hivatását a gymnasium, ha e hajlamok fölkeresését és ha esetlegesen vannak ilyenek, azok fejlesztését nagyon későn karolja fel? Pedig ezt teszi a gymnasium akkor, midőn a physikát a VIIdik osztályban kezdi előadni. Node nem akarván tudósokat nevelni, vegyük föl a dolgot más és közelebbi szepmontokból. IV physika a természettudományok alapköve. A csillagász csak ugy kutathatott, hogy előbb elsajátitotta az idevágó törvényeket, a geologus csak ugy hatolhatott a föld mélyébe, hogy előbb annak tömege, melege s általában belső állapotának ismeretére kellett emelkednie, azután eszközöket szereznie és csak ugy fognia a kincs kereséshez; a geografista csak ugy alkothatott magának világos képet foglalatossága tárgyairól, hogy előbb elsajátitnia kellett a gőzök, párák, vizek, hegyek, lapályok s más egyebek voltaképein keletkezését: de többet mondok, még a