Állami gimnázium, Munkács, 1873

7 előnyét, de ha még is megbontja a természetes szórendet ennek kedveért, az rendesen az értelem, vagy a nyelvtani szabályok rovására történik. Gyöngyösi ellenben válogatós a szavakban és kifejezésekben, s művészi Ízléssel igyekszik mindent előállítani. A hatást inkább a külsőségekben keresé, s feláldozza az erőt a szépségnek. Minden áron ragyogni akar, épen azért az erősebb tárgyakon rendesen könynyen átsiklik, csakhogy a classical alakot föl ne kelljen áldoznia. A fő tárgytól rendesen messze tér el, mintha célja csupa verselés lenne; ezért müvéből hiányzik az egység, s még inkább a csodálatos, melynek az érdeklődést és hatást kell vala előidéznie. Murány ostromát regényes vagy idylli hőskölteménynek mondhatjuk, melynek tárgya előbb a vár megvétele; de utóbb Szécsi Mária, a vár úrnőjének megnyerhetése amazt másodrendű kérdéssé szállítván, mintegy a szerelem játsza benne a főszerepet. — Hőse is nem annyira a küzdelmek árán, mint egy kis kiállott szerelmi fájdalmak után jut céljához, melylyel sem csodálkozásunkat, sem sajnálatunkat nem képes fölinditani. De a várnak III. Ferdinánd kezébe játszása is még az ellenfélre döntő befolyást nem gyakorolt, mert épen a rá következett 1645. történt közte és I. Rákóczy György között a linzi békekötés, melyet bizony nem jókedvéből irt alá Ferdinánd. Azután a várba juthatás sem Veselényi, — hanem Szécsi Máriának terve, kit semmi esetre sem a vár feladása, de a szerelem lelkesített. Nem azon ügy rosszalása vagy megutálása, melyet előbb védett, de szivének vágya, ámor nyilától kapott sebe ösztönöz. Holott az eposban minden nagyobbszerü cselekvénynek egyedül a főszemélytől, — az alsóbb rendiieknek pedig mintegy beleegyezésével szükség származnia. A költemény méltóságát sértő kifejezések fordulnak elő benne több izben, különösen midőn Veselényi a várba jut s a porkolábot Ferdinánd hűségére akará fölesketni, és még inkább midőn a várkulcsait kéreti lllésházyné, Szécsi Évától, kinek öreg asszonya zavarában nem tudja legalsó ruháját magára ölteni s úgy szaladgál a várudvarán. Kemény János c. eposa szinte két részre osztható. Egyik része szerelmi, másik történeti epos. Az általános jellemzések ide is állanak. Első rész, melyben Lónyay Anna keze és szíve után eseng, második midőn fejedelemmé választatik. Hőse határozott jellemet sehol nem mutat. Midőn követét Veselényi I. temetésére küldi, titkos célja tulajdonképen Lónyay Anna megkérése. Tatár fogságában ejtett magán sérelmét mint fejedelem megboszulja. Erdély sorsát