Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-04-09 / 15. szám
teg famennyiség áll azon a vidéken rendelkezésre, melyeket igy mint nyersanyagot értékesíteni nem lehet, de mint műtárgyakat igenis lehet. Óhajtjuk, hogy nyílt fülekre találjunk, a jelenlegi szükség enyhítésére lépések tétessenek, a jövőre pe$ig tervünk valóságba menjen 1 Nyilatkozat. E lap szerkesztőségében beállott változás folytán, nézetem — a szerkesztőség tagjai közt felmerült nézetekkel meg nem egyezvén, a „Munkács“ szerkesztőségéből minden jogi fentartás nélkül kilépek, s nmi naptól fogva minden e lapra vonatkozó kötelezettséget magamról elhárítok.* Munkács, 1885. ápril hó 7. Gáthy Géza. VÁROSI ÜGYEK Egészségügyi jelentés 1884. évről. (Folytatás.) A járvány-bizottság alosztályai — annak szorgalmasabb tagjai — eljárták szakaszaikat, ezektől s a városi orvostól közbotrányos tisztátalansági állapotok lettek a rendőrségnek bejelentve, melynek feladata ismét köxüliratott, mennyi idő alatt mit kell elvégeznie, hogy 3 hónap alatt a legrövidebb utón, a legszigorúbb bírságok alkalmazása mellett az a köztisztaság, melyet minisztérium, alispán, tanács, egészségügyi bizottság, orvos, járvány-alosztály stb. elrendelt, létesittessék. A hatalom autouomikus kormányzati viszonyaink között csupán a rendőrség, mint illetékes hatóságra volt átruházható, annak kellett a törvény intézkedései szerint a kihágások megtorlását s javítását eszközölni, falragaszok utján s egy felhívásban, mely nyomtatásban minden háztulajdonosnak kézbesittetett, fel lett hiva a nagy közönség a többi közt arra is, hogy a lakóházak tájai s az udvarok kitisztittassanak, ganéj, szemét elhordassék, árnyékszékek kiürittessenek, s ahol nincsen, czélszerü módon újak építtessenek. S mi történt ? Az, hogy ma sem lett egy udvar sem tisztább, egy árnyékszék peczegödre sem lett kiépítve. egy sem kitakarítva, mint ott, hol a tulajdonos saját érdekeit is szem előtt tartva, azt önként teljesítette. Nemcsak ott, hol a büntető hatóságnak kellett rendet csinálni, nem történt semmi, de a város tulajdonát képező házak udvarai, árnyékszékei, peczegödrei, tájai, s a városi vágóhíd is maradtak a köztisztaságot s közegészséget fenyegető monstrumoknak. A rendőrség akart gyors eljárást foganatosítani. hirtelen eszközölt megtorlást néhány félnél, akinél a talált közegészségtelen dolgok — a gondosan mintázott s kiosztott bejelentő iveken be- momlattak, s mi történt ezekkel; az, hogy a felsőbb hatóság megsemmisítette az eljárást, nem lévén az összhangba hozható azon rendelkezésekkel, melyeket a kihágásokról szóló törvény tar talmaz. Kihallgatni minden félt, jegyzőkönyvet felvenni, beigazolni a dolog valódiságát s aztán ily bíráskodás után elkötelezni a teendőkre, hosszn processus, melyből szakértő, okos rendőri hivatalnok folytonos működése mellett is naponta esetleg 6—8-at végezhet, ki egyébbel nem foglalkozik. De ne áltassuk magunkat, hogy közegészségi feltételeket a legerélyesebb hatóság is záros határidő mellett létesíthet. Ennek a munkája sok s hosszantartó. Ennek programját csak a közhatósági tényezők harmonikus s folytonos összemű- ködése mellett lehet létesíteni; ha minden tényező át van hatva feladatának súlyától, s ha annak megfelelni képes is. — De ha ma a képviselő- testület azt mondja ki határozatiig, hogy az uj-utczai egyik szesz-gyárból kifolyt trágyalé nem hogy ártalmas, de hasznos a közegészségre; s hangoztatjuk: „ne bántsuk a polgártársakat,“ holnap a r ndőrséget megszaporitani, czélszerüen szervezni, mely felügyeletével hivatva volna a köztisztaságot fenntartani a város területén — * Tiszteljük a meggyőződéseket. Jövőre a felelőséget átvállaljuk úgy a t. közönség, mint a hatóságok irányában. Szerk. elodázzuk, csak azért, hogy a rend, tisztaság keresztülvitele némely érdekeket meg ne sértsen, ha megint szabályrendeletet alkotunk, melyben megjelölve vau közegészségi szempontból, mily feltételeket kötünk ki a lakóházak építésénél, mert csak az uj lakházak emelése által lehet a messze jövőre megvetni alapját egészséges lakási viszonyoknak; ott megjelöljük a toldszin feletti magasságot, s azon fontos körülményt, hogy árnyékszékek az egészségi feltételeknek megfelelőig készíttessenek, s peczegödrük ezementtel vakoltassék. hogy ne ivódjék át a talaj kórtermő szerves hulladékokkal: azonban egy peczegüdör sem készül e rendelkezés szerint, az építés megtörténtével szigorú revisio soha nem íoganatosit- tatik; ha továbbá a vásárváin érdekében türelmesen elnézzük, miként lesz a legnépesebben lakott utczákon szennyitve folyton s egyre a talaj állati ganajjal; s ha csupa administrativ és birás- kodási nehézségek folytán nem igyekszünk az udvarok s lakházak környékeit elárasztó s mias- mákat termő piszok s szerves hulladékok eltaka- rttása iránt; piszkos csatornáinkban pang az udvarokról kiöntött rothadó anyag; s hozzá még e városban, hol a talajvíz közönségesen magasan áll, s kedvező melegágyát képezi a betegség-gerjesztő csiroknak: ily viszonyok közt rövid utón — s ha még úgy hangoztatjuk is, egészséges viszonyokat teremteni ugyan hogyan lehet ? Említettem a talajvizet; bővebben kell reá visszatérnem, mert e körülmény sok fejtörést kell hogy okozzon még azoknak, kik városunknak közegészségi viszonyait megjavítani hivatva vannak. Tulajdonképen ez a legnagyobb baj városunkban. A talaj letéteményese egyrészt azon bűneinknek, melyeket elkövetünk, midőn azt szerves, bomló anyagokkal telitjük; neki alkalmas időjárási viszonyok közt bőven párologtatja vissza aztán nekünk a miazmát, melyet benne elrejteni véltünk. De teszi ő azt önhibánk nélkül is, amennyiben mi egy vizmedenezében lakván, mely a Latorcza folyóval párhuzamosan halad, a talajvíz gyakran a legtöbbször magasra emelkedik, s kedvező viszonyok közt már e körülmény folytán is fertőző kórok csiráinak melegágyává válik. Köztudomású Petteuhofferaek azon — ma már alia: inegrdönt- hető — tétele, hogy számos fertőző járványos betegségek termelője a talaj, azon talaj főképen, mely laposabb s oly összetételű, hogy a talajvíztől — hogy úgy mondjam — tápláltatik. Határozottan kimondta ezt a kolerára nézve is, s a térképen igazolta is azon pusztítás utján, melyet a kolera ezelőtti járványai alkalmával tett. S mit tapasztalunk a legutóbbi járvány alkalmából Nápolyban? Cantani tanár, ki részletes tanulmányt tett közé nagymérvű s kiterjedt tapasztalatairól az ottani rendkívüli heves járvány alkalmából, határozottan állítja, miként a legnagyobb, mondhatni egyedüli pnsztitást a járvány azon városrészekben tette, melyek lapos, talajvizjárta fekvésnek. Ezen tapasztalatokkal szemben kétségtelen ma már, hogy városunkban hasonló dolgok s pusztító járványok termeltethetnek, főleg ha meggondoljuk, hogy ez a talaj s kutaink ivóvize mennyi lé által fertőzteíik helyben, s azon bomló szerves anyagokkal telitett talajvíz által, mely az északkeleti lejtőről — a temető felől — állandóan városunkba áramol. Hogy heves járványos betegségek ■— melyek fertőzésen alapulnak — városunk területén hajlandók hirtelen s intensive grasszálni, tapasztalható volt itteni 10 évi tartózkodásom alatt. 1876 telén typhus-járvány volt, s másodszor most, 4 éve 1881-ben, midőn a hagy- máz-járvány közel 300 embert tett heteken át súlyos beteggé s 60 java-korában lévő egyén halálát okozta. 2 erős kanyaró-járvány pusztított azóta, s az 1879-iki százait a gyermekeknek tette beteggé, s 40 gyermeket el is pusztított. (Folyt, köv.) Nyílt válasz Tek. Fankooich Sándor igazgató urnák Munkácson. Mélyen tisztelt igazgató ur E lapokban megjelent becses levele által igénytelen csekélységemet nem érdemlett figyelemben részesíteni volt kegyes. Nem magánügy a tárgy; tehát nem szab ad hallgatnom. Annálinkább, mert a levél előtt van egy vezércikk is, s e kettő vetekedik egymással eszmegazdagsága által a hazafias szellem felébresztésében. S e szellem oly meleg hangon tör utat a szívhez, hogy az olvasót megragadja, s igy engem is megkapott. Hiszen az alkotmányhoz való hűség és a magyar-állampolgári szabadság eszméje — melynek e hős fejedelem pr totypja — kit nem lelkesítene ! / Am teljesen igaz, hogy nem könnyű feladattal állunk szemben, ha e szent hamvakat haza akarjuk hozni. De nem lehetetlen I És ha a főváros nem mozdul, buzgólkodjunk mi, fogjunk mi hozzá, vidékiek. Mert hogy eddig a fővárosiaknak nem sikerült, annak oka az volt, hogy mindent csak beszéltek róla, de semmit sem tettek. Mert nem a Rákóczi hamvainak hazaszállításáról van szó csupán, de arról, hogy bebizonyítaná a nemzet, miszerint van hite a hűség és szabadság eszményei iránt; hogy a polgári erényeket tiszteli és követni óhajtja. És én nem esem kétségbe aziránt, hogy e szent eszmék ne találnának utat Munkács lelkes polgárainak szivéhez. Hiszen bizonyíték erre maga e lap, mely a legszentebb eszméket irta zászlajára, és épen azokért küzd, bár más fegyverekkel, a melyekért e szent életű hős fejedelem másfélszázaddal ezelőtt. Üdvözlöm lelkemből Munkács város lelkes polgárait, kik a magyar szabadság ez ősi várában kezűkbe ragadták a törvény, jog s igazság zászlaját, magasan lobogtatják azt és egy jobb jövő megteremtésének apostoli munkájában fáradoznak. Élénk érdeklődéssel kisérjük mi, e bérezés megyének fiai is az önök küzdelmeit, s egy szebb jövő áldásait testvéri szivvel óhajijuk munkáik jutalmául a gondviseléstől. Mert én hiszek abban hogy az eszmék élnek. Nem holt fogalmak, de hatalmas tények, melyek uralkodnak az emberiség fölött. Ezek a Géniuszok vezetik az emberiség sorsát — s akik érettük haltak meg, feltámasztják azokat még sírjaikból is. Nem a gondviselés munkája az, ho y épen északkeleti Magyarország fiainak szivében gyújtották lángra ezen eszmék a hős fejedelem iránt való szeretet Vázét? Nehéz feladattal állunk szemközt, az kétségtelen; de épen azért fogjunk hozzá. Hadd lássa meg az egész nemzet, hogy a szeretet mire képes? különösen akkor, ha lelkes nők is felkarolnák ez eszmét. Mert akkor a siker biztos. Ila ugyanis a kaszinó gyűjtést rendezne, vagy h a egy felolvasást tartana' valaki Rákóczi emlékezetéről ápril 6-á n, halálának 150 éves évforduló napján, s ennek végeztével a lelkes nők gy üj- tést rendeznének, tekintélyes összeg gyűlne be. És ez nem is lehetetlen, ha oly lelkes férfiak állanának a mozgalom élére, mint mélyen tisztelt igazgató ur, akinek a Rákóczi-kultusz érdekében 1884-ben tartott szép elnöki beszédét olvasva lelkesedtem fel én is ez eszme iránt, s azóta látom, hogy a feladat megvalósítása bennünket, mint északkeleti Magyarország fiait kötelez első sorban. Maradtam a mélyen tisztelt igazgató urnák M.-Szigeten, 1885: márczius 29-én. Alázatos szolgája Hollós y I s t v á u, a «Közérdek» szerkesztője. A „Közérdek ‘ tek. szerkesztőjének M.-Sziget. Meleg hangon irt kettős levelére egyszerre felelek e nyilt sorokban. Ne vegye rósz néven tőlem, hogy igy dobra ütöm a választ, de a tárgy, mely a megbeszélés alapját képezi, nemcsak minket, hanem sok mást, édes mindnyájunkat érdekel. A Rákóczi hamvainak hazaszwHitása felett iudult meg köztünk az eszmecsere, ám hadd lássák mások is érzelmeink irányát és törekvését. A nagy halott nem a mienk csak, az a magyar nemzeté. Az a szép kis történet, melyet ő csinált’ egyaránt érdekli a Tiszáninnen és Dunántúli népet. Az ő önzetlen hazaszeretete egy nemzet javára lett irányozva, melynek áldozata lett. Nagyon jól mondja a „Nyilt levél“ Írója, hogy a mai nemzedéknek az a baja, hogy ,iem ösmeri
