Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-04-09 / 15. szám
azt a kort, nem annak hatását; tehát nem lelkesül érte, mert nem tudja méltányolni. A fővárosi s más nagyobb városokban levő szerkesztőségek nagyobbá™ tudomást sem látszanak venni róla, pedig ha mindenfelé lenne egy-egy apostola az ügynek, csakhamar teljesedésbe mehetne közös óhajtásunk. Ha egy magyar főúr ülne az itteni Rákóczi-féle birtokban, hát bizony az sokat lendíthetne, vagy lendítene a dolgon, de a mostani uradalomtól nemzeti célokért nem sokat várhatni, legfeljebb, ha valami kort» skedésre lenne szükség. így azonban igenis magunkra vagyunk hagyatva. Véleményem az, hogy ne hagyjuk kialudni a tüzet, szitogassuk folyvást, hadd melegedjenek fel a mi érzelmeink lángjaitól is sokan. A parolát tehát elfogadom. Tetteink e téren bizonyosan érintkezni fognak egymással. A népies példabeszéd azt mondja: „ki a kolompot felkötötte, rázza is azt,“ tehát nekünk már csak ráznunk kell, és pedig úgy, hogy messze elhallat- szék, s minél többen hallják meg. A küldött — Rednik Györgytől 1 frt, Hollósy Simontól 1 frt, Névtelentől 1 frt — összesen 3 frt küldeményt kaptuk és azt a magunk 1 írtjával együtt a helybeli takarékpénztárban helyeztük el, mig ezt vagy a város, vagy a megye nem veszi kezébe a tovább intézkedés Végett, és ezzel együtt megnyitjuk a gyűjtést, s felhívjuk a hazafias közönséget, hogy csatlakozzék hozzánk, egyesítsük az erőt, vigyük keresztül, hogy a magyar nemzet ezredéves nagy ünnepére, a szabadsághős hamvai a Márvány-tenger mellől szere ett honába visszakerüljenek. Isten velünk! Üdvözli önt Gs. Hírek. Előfizetési felhívás. Felkérjük azon t. előfizetőket, kik a múltra nézve már utófizetőkké lettek, szíveskedjenek az eddigi hátralékot posta- fordultával kiadónkhoz beküldeni. Azonkivü! pedig a tiszt, olvasó-közönséghez fordulunk kivétel nélkül. Emlékezetébe hozzuk, hogy e lap vidékünkön is. városunkban is missiót teljesít, azért, ki a haladást kivánja, pártolását se vonja meg tőle. Kérjük tehát az előfizetések megújítását minélelőbb, hogy a lap küldésében fennakadás ne álljon be, A viz homokszemenként hordja az iszapot s idővel, bármily lassú legyen is. emitt partot mos, ott szigetet emel ki a mélyből. Mi is crak homokszemenként hordhatjuk a dolgok természetes rendjét előbb-előhb, .de idővel hatása bízvást észrevehető leeud. A feltételek maradnak. Munkásságunk, törekvésünk irályát a t. közönség már ösmeri, tehát kérelmünket újra becses figyelmükbe ajánlva maradtunk: A szerk. — Sorozás. A Munkács városi hadkötelesek sorozása teljesen kielégítő eredménynyel folyt le. Körülbelül 200 felhívott közül megjelent mintegy 110—120 itju, kik közül az ujonczjutalékra 19, a póttartaiékba 2. s a honvédséghez 7 vált be alkalmasnak- - A sorozás az uj-fürdőben, meglehetős csendben és rendben folyt le, az uj rendőrség iparkodott tapintatosan elejét venni a csend- háboritásnak. — 8-án, szerdán kezdődött meg a felvidéki járás sorozása a felmentési kérvények elintézésével. — Ünnepies csődület. Hétfőn, a feltámadás ünnepének második napján furcsa látványos csődület vonult végig a Vár-utczán. T. J. ácsmester az ebéd alatt összezörrent mostoha fiával, ki már többször kemény csapást mért ellene, s ez alkalommal szerette volna az utolsót inteni felé. A Husvét másodnapja igen alkalmas a bepálinká- zásra, az ilyen állapot pedig a verekedésre. Ámbár T. J. nem idegen a berugásoktól, ez egyszer meglehetősen távol volt még tőle. Rendőrökért futott, s a fiút, nagynehezen bekísérték a dutyiba. Mig azonban ez végbement, a két readőrt többször meghuzgálta a porban. Ajánljuk az ilyen fiatal embert a rendőrségnek kü önös figyelmébe. Ha olyan eltusolások történnek, mint az Antalóci ács halála, nem jő következései lesznek. — Majd pórul járt. M. uradalmi erdész egész bátorsággal hajtatott be az ünnepek előtt Szent- Miklúsra. midőn a falu közepén három idegen vasúti munkás útját állta, s ásókkal megtámadván, kevésbe múlt, hogy egy közülök ásójával fejét ketté nem hasította. A lármára a jegyzői lakból többen kirohanván, a támadók tágulni kezdtek, mondván: tévedtünk, nem ez az. Bizonyosan valamelyik vállalkozási egyén ellen akarták intézni a támadást, mert a dolgok nem rendben mennek. — Megugróit, hogy pénzt vigyen. A podhe- ringi hid körül dolgozó munkások kijelentették ünnep előtti szerdán, hogy másnapra haza mennek, azért a munkavezetőt arra kérték, hogy munkabérölcet fizesse ki. Ez ismét figyelmeztette a munkavezető mérnököt, hogy csütörtökre péuzt hozzon, melyről a mérnök hallani se akart. Másnap reggel megjelenvén a helyszínén, látja, hogy az emberek nem dolgoznak, sőt felszólítják, hogy bőröket fizesse ki. Mit? — formed rájok, majd szombat estve, addig dolgozni kell. A munkások azonban úgy közre fogták, hogy kevésbe múlt, hogy a nagypénteki sírba nem hullt. Szégyen a futás, de hasznos! . . . — A boldogság tanyája. A rákos-csabai pályaudvarban van egy kis épület, melynek lakói egy boldog házaspár, kik édelgéseik közben egymást cicámnak — cicuská m-nak nevezik, a a gyöngéd férj ennek megörökítésére az ajtó fölé vastag betűkkel ezeket pingálá: Cica-lak. — Utazás Khinában. Indulás a árosházától délkeleti irányban, A törik-szakad csárda előtt van egy dombos tér, melyet nevezhetnénk az időnként rajta végbemenő műveletekről pletyka- térnek, vasárnaponkint találkozás terének, vásárnapokon gescheft-térnek, augusztusban alma- és körteáruló térnek, szeptemberben szilva-térnek, újabb városi szokás szerint különböző látványos térnek, és legújabban porond-térnek. Itt először csetlik-botlik az ember, ló, szekér, ha nem törik itt, majd törik tovább, hol egy szépen kikövezett vizvezető csatorna hasítja keresztül az utcát, melyen átgázolva, olyat döccen a szekér, hogy a rajta ülőnek megrendül még az agy veleje is. Ezeken túl van az óriás kövekkel kirakott sugárút. Kinek keze, lába kiment helyéből, vitesse magát rajta keresztül, bizonyosan helyre megyen, vagy ... szétmegyen minden tagja. A Kőrös-utCza felé haladva oldalt van egy bambuszdeszkákból épült sátor, ez bizonyosan az indus főnök téli tanyája. Tovább következik az indiai tenger, beletorkol a szent folyó, a Ganges, mindenféle hullákkal tele,! csak a krokodilus hiányzik belőle, mely elnyel- desse azokat. Torkolatánál mindjárt deszka-fedélzet van rajta, hogy a két városrész innen és túlról közlekedhessék. Minthogy pedig a meleg időszak következik, egy-egy deszka itt-ott fél van szakítva, hogy az alsó gőztől átjárt utazó magát minden fáradság nélkül a mélységbe dobhassa. Oldalt sziutén nem tanácsos az utazás, mert itt ős szokásként az a divat, hogy egy-egy nagy követ oda hengeritenek az ablakok alá, vagy egy rongyos deszkadarabot rászögeznek két földbe vert cövekre, melyekre vasárnap délutánonkint kitelepednek, vagy a holdat és csillagokat vizsgálják estenden. Tovább a haladás már nemcsak veszélyes, de életveszélyes is lévén, kénytelenek vagyunk az utazá-t megszüntetni, jobb időkre ha- lasztván a tapasztalatok szerzését. Eddigi tapasztalatainkat pedig ajánljuk a városi elöljáróság figyelmébe. — Sietségből. Mermelstein Mosko, szerednyei lakos lovát múlt héten Szerednye mellől egy czi- gány elhajtotta; a munkácsi rendőrség azonban jó eleve értesittetvén, az uj tulajdonost a munkácsi hídon megcsípte. Vallatás alá fogva a morét, azzal védekezett, hogy ő a lovat az utszélen gazda nélkül bolyongva találta, s csak azért hajtotta el estére Rákosra, hogy másnap visszavezesse gazdájához; hanem mert sietős volt a hazamenet, ő kénytelen volt útját folytatni, lévén ő ez idők szerint szeruyei tisztességes szegverő czigány. A védekezés természetesen figyelembe nem vétetett. Időközben a corpus delicti is megunva a városi kosztot, elpályázott a siralom e völgyéből. — Ritkaságok Dohány és szivar. Aki szombat napon kisebb árudákban dohányt vagy szivart akar vásárolni, zárt ajtókra talál, melyeken ezen felirat van: „Dohány és szivar kapható jobbra“, — vagy balra. — De hogy hányadi utca és ház ? ennek megtalálása a vásárolni akarónak ügyességére bizatik. S ezt a munkácsi pénzügyőrök nem veszik észre! — Csalódás. Nagy öröme volt a minden szépért és jóért lelkesedő publikumnak, midőn a piac közepén disztelenkedő m érő helyiséget bontani látta. Azonban ez öröme nem soká tartott, mert kisült, hogy csak a leomlott közfalat bontják szélyel azért, hogy még erősebben újra felépitsék. — Helyes intézkedés. Eddig a piszkosabbnál rongyosabb fiákerek piszkos, murezos, rongyos és kiállhatatlanságig szemtelen kocsisaikkal együtt, szem elől félre állva a sóház előtt voltak elhelyezve; most újabb intézkedés folytán a piac legszebb s legélénkebb r szét diszesitik teljes pompájokban. Men hely. A nemes város atyai gondoskodása folytán men- hely állíttatott fel a dologkeresők és kerülők számára. — Felvételek naponként eszközöltetnek. — A felvett tagok egyenruha helyett dijnok egyennevet nyernek. Uj találmány. Dr. Ta- lálósy feltalálta a 90 dekás kilogrammot. — Mészárosaink e kitűnő praktikus találmányt felkarolva elhatározták, hogy mindaddig ezt fogják használni, mig valamely elrejtett lángész egy szükebb körű kilogrammot fel nem talál.* — Munkácson az is szokásban van, hogy a cigányok rendesen nap világon kezdik meg a patika-tisztítást s végig huzatják egy rósz lóval az * Van itt több ilyen új találmány is. Szerk. egész városon a járó-kelő nép közt; a rendőrök meg . . . kikerülik. Búvár. — Budapesti tudósítás. Kiállítás a kiállítás előtt. Bármily láza* érdeklődéssel várják is a fővárosiak az országos kiállítás napját, bármily nagyszerűnek mutatkozik is a kiállítás anyagi és erkölcsi sikere, mégis meg kell vallanunk, hogy a fővárosban már is gyönyörködhetünk egy kiállítási élvezetben. Csoportokban áll egész napon át a nép a Gizella-téren és a Dorottya-utcá- ban s nem győzi bámulni Kertész Tódornak újólag nagyobbitott, ragyogó és érdekes kirakatait. Tekintsük meg mi is, mert van ott mit bámulnunk, hát még ha benyitunk az üzletbe. Óriási üzlet ez, egész labirint, melyben akár el is tévedhetünk 8 bárhová fordítsuk is tekintetünket, mindenütt az ipar és művészet remekeit csodálhatjuk. Van ott a hasznos konyhai szerekig minden, úgy hogy aki bevásárlást akar tenni s idejét is akarja kimélmi, hát az csak menjen Kertész Tódor üzletébe, ott egy ültő helyében megkaphat mindent, amire csak szüksége van. Fegyverek, lovagló eszközök, halászati és torna-eszközök, utazási szükségletek, látszerek, dohányzó eszközök, kések, Írószerek, fürdő-eszközök, a házi kényelem cikkei, fogas, ruha-aggató, széntartó, albumok, tréfás holmik, dominó, sakk s mindenféle társasjátékok, speciális elmés játékszerek, háztartáshoz szükséges tisztitó vegyszerek, szódaviz- készitok, borpince kezeléshez szükséges eszközök, és bútorzatot kiegészitő lakdiszek, japáni és chinai fa-, porcellán- és bronz-áruk stb. Azonban saisou-szerüségénél fogva most legérdekesebb a húsvéti ajándék tárgyak kiállítása. Kedves, művészi remek mindaunyi, úgy hogy képzeletünkben sem alkothatunk szeretteink számára külömb meglepetéseket mint a milyeneket Kertész Tódor üzletében találunk felhalmozva. Bámulatos ügyességgel csinált gyönyörű húsvéti tojások, művészi kompozícióval, költői fantáziával alkotott öntöző szerek a legkö]önfélébb alakokban. Azonban teljes lehetetlenség ezt a káprázatos üzletet leírni, azt látni kell. Ne is mulaszszák el olvasóink, ha a fővárosba rándulnak, Kertész Tódor páratlan üzletét megtekinteni. Kertész Tódor látogatóinak, ha nem is vásárlási szándékból mennek hozzá a legszívesebben mutatja meg fényes üzletét, mely az ő szorgalmának, eszének a az egész magyar kereskedelemnek is nagy dicsőségére válik. Budapest látogatóinak emlék- vagy szükségleti tárgyak bevásárlása céljából ajánljuk Kertész Tódor legújabb nagy képes árjegyzékét. — Budapesti általános kiállítás. A kiállítás megnyílik 1885. május 2. s t irt 1885. október végéig. Nemzeti iparunk kérdését nem várt gyorsasággal égetővé tették a világpiac sajátságos konjunktúrái, amelyek következtében a mi helyzetünk, mint mezőgazdaságot művelő országé tarthatatlanná vált, és az 1867. óta magunkra vállalt nagy pénzügyi kötelezettségek mellett nem áll többé módunkban, hogy visszahúzódjunk az előbbi ősállapotba, pusztán szükségleteink bölcs megszorításában és életmódunk patriarchalis egyszerűségében keresve oltalmat a nemzetközi verseny nehezen sújtó következményei elől. Ez az, ami az iparkérdést hazánkban égetővé, *őt létkérdéssé teszi. E szempontból nézve az országos Kiállítás a gyakorlati gazdasági politika egy nevezetes tette gyanánt tűnik fel és egyúttal impozáns és örvendetes nyilvánulása gyanánt a nemzet azon akaratának, bogy a magyar ipar fejlődése a magyar nép minden erejének összeműködése által hatalmas lendületet nyerjen. Még oly iparágakban is, melyeknek létezéséről is alig volt a közvéleménynek tudomása igy például a szövő-ipar terén v is a hazai kiállítóknak val >ba impozáns számával találkozunk. Az a közel négy záz év, amelyet ez az ipar-csoport felmutat, arról te z tanúságot, hogy még sem puszta ábránd az, ha a magyar szövő-ipar fellendültéhez ama reményt fűzzük, hogy néhány év múlva legalább saját szükségletünket a magunk erejéből leszünk képesek fedezhetni. A nagyrészt helyi szükséglet számára dolgozó ruha-iparról ezúttal szólni sem akarunk, de az a körülmény, hogy a fa- és bőripar, a butor- és diszitőipar és a gépipar csoportjainak mindegyike 200—300 kiállítót mutat fel, ez már oly jelenség, amely Magyarország minden barátját a legörvendetesb módon fogja meglepni. Igen nevezetes továbbá a mi vas- és fémiparunk, amely nem kevesebb mint 328 kiállítóval van képviselve, úgyszintén az üveg és agyagipar, mely az ország minden részében űzetik és melyet a kiállításon 129 iparosezég képvisel. Valóban csak most és csak a kiállítás után jutunk abba a helyzetbe, hogy teljes tudatára ébredjünk a magyar ipar erejének és megismerjük egyes iparágainknak számos, jó részben tekintélyes művelőit. A kiállításból meritendő önismeret hazánkra nézve nem lesz sem megszégyenítő, sem leverő hatású, de sőt — ennyi már most is biztosan mondható — inkább alkalmas lesz arra, hogy a nemzet önbizalmát a közgazdaság terén is tetemesen emelve, a kóros pessimismus által zavarba ejtett közvéleményt ismét a nyugodt és biztos haladás útjára terelje. Az országos kiállítás alatt a fővárosba utazó vidéki tanítók fogadására és útbaigazítására
