Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1885-11-05 / 45. szám

tóság is, a jó közigazgatast nem a hatalmi ténykedések mutogatása, az ellentétes érzetek felka- varása által hisszük elérni, de az egyetértés élesztőse által, s azért nem tudjuk az eljárást még nevén sem nevezni.

Városi ügyek.

Hogy a vásárvámbérlet módositésa tisztán álljon előttünk, ide iktatjuk a régi, új és a ke- résk. miniszter által módosított tarifát; ide iktatjuk, továbbá a szabályrendeletet, mely a díjszabályzatnak mintegy magyarázatául, ennek végére van függelékül téve. Nemesak e városbelieket érdekli ez, de a vidéket is, mely piacunkon szokott áruival megfordulni, mert azon bérösszeg nem cseppen egyenesen az égből, valakinek kell azt fizetnie.

Vásárvám tariffa.

'Ó

£

'rf

N

t/i

,ö>

'll'

A vámtételek

A régi

Uj i38i-ben él be lépett

A kér. miniszt. m do

sitása szerii összeállított

kr

kr

k

r.

i

Eg^ drb, kacsa, tyuk, csirke

1

1

1

2

» « lúd, pulykától

2

2

2

3

» » szarvasmarha, ló, szamár "és tehéafől 2 éven alul tinó, borjú

csikó

4

5

5

4

» » szarvnsmarha, ló, öszv. szamár, és

tehéntől 2 éven felül

6

7

7

5

» » juh, űrü. kecske (i éven alul

1 Va

általában (i éven felül

2'/,

3

3

6

» » sertés sovány

2

3

3

7

» « « kövér

3

4

4

8

» « malacz szopós, bárány, gida

—

2

2

9

Egy szekér tűzifa, tök, sövényvessző, tövis

cserje

7

11

11

10

« » széna, szalma

7

14

14

11

» » káposzta, gyümölcs, zöldség, sajt

túró, bor és szesz

20

20

20

12

» » hal, csík egy kád vagy hordóban

20

20

10

13

» » » » két « » »

20

30

20

14

» » » » három» » »

20

40

30

15

Egy veder hal, esik ha gyalog árulják

—

3

3

16

Gyalogosok által hozott, más cikkekért

1

2

2

17

Egy lovas ember mint árus

5

6

6

(folyó ölért

12

18

» sátorért 1 nsz. mét. térfogatú(

____

4

4

19

ü helyért i nsz. mét. nagy- folyó öl

7

ságuért sátor nélkül

____

3

3

20

» szekér élet két igavonó marhával

20

25

25

21

» » » három > »

20

30

25

22

» * » négy » »

30

35

30

23

» a szerszámfa, donga,

7

abroncs, cser és edények

20

15

24

» » deszka, lécz, épületfa

20

35

30

25

» » gyékény^ kádár munka, len,

kender, mész, gyapjú és méz

20

35

30

26

» darab ökör, tehén, bivaly, bika és lóbőr

—

4

4

27

» « egy éves marhának bőréért

—

3

3

28

» » bornyúbőr

—

2

2

egy szekér 4 marhával

12

—

8-- --- 2 --7

4

29

Egy árucikket nem tartalmazó, de a vásár6

téren helyt foglaló szekértől

___

8

30

», darab guba háton hozva

___

4

31

,; „ két kerekű talyiga

7

6

32

Köszörűs és csizmadiák közelében tartózkodó lakatos naponként

10

—

33

Egy rőf használásáért

3

—

34

y> m y>

7

—

*207. ,gy. k. Végzés.

A (bizottság) által (;/. alatt) beterjesztett vásárhelyvám díjszabás a képviselő testület által minden észrevétel nélkül elfogadtatik, s a (2 '/• alatti) vásárhelyi szabályrendelet a bizottság kiegészítő véleményéhez képest következőkben ál- lapittatik meg.

1. A súly- és ármérték eddig használatban volt díjszabása megt.artatik. Mert bár igaz, hogy a város e részben fentartaui kívánt monopóliumtól a ministérium intézménye folytán elesett; — mégis bizton lehet arra számítani, hogy a város, mint testület sikerrel fog versenyezhetni minden magánossal, ki netalán súly- és ármértékeket a közönség használatára bocsátand, a mennyiben egyes emberhez inkább fér a bizalmatlanság, mint egy testülethez.

2" A vásárbérlethez helyiséget a város ingyen ad.

3. A súlymérték költségének 10'/e-tóli kamatját a városi pénztár számára bérlő biztosítani köteles,

4. Tekintettel arra, hogy jelenlegi bérleti időszak alatt e városi hatóság a vásárhely rendezésére irányzott törekvéseiben, a bérlők ellentállása és a régi gyakorlathoz való merev ragaszkodásában nagy akadályra talált, — a szerződésben kifejezendő lesz ezen kijelentés, a felsőbb helyről helybenhagyott országos és heti vásárok tőreinek időközi rendezése vagy áthelyezése ellen a bérlőnek kifogást tenni, vugyrendőri s egészségügyi intézkedések ellen felszólalni nem lehet-“

5. A mennyiben pedig a vásárvám bérlettel a város utczáinak tisztítása és seprése szoros ös z- szeköttetésben áll, de semmi esetre sem kielégitő- leg; ennél fogva kijelentetik, hogy a vásári helynek az eddigi gyakorlat szerinti sepretése mellett, a város utcáinak már burkolt és még burkolandó részeit, mint szintén az átjárókat a vásárbérlő tartozik tisztán tartani, s a piszkot elhordatni, a fő csatornák belsejét és vízvezetéket az utca tisztitó, a porondozott utcákat pedig községi munkával a város tisztitandja.

Es minthogy a fiákerek és teherhordó fogatok tulajdonosai a város tereinek azon részét, — melyen állani szoktak, elundokitják és a város tisztaságának fentartását megnehezítik, —• elhatá- roztatik :

a) Hogy két lovas fiakkerek évenkint két forintot, egy lovasok pedig 1 forintot állóhelyük tisztán tartása nézetéből fizetni kötelesek és

b) hogy más községben lakó és a munkácsi piacra kereset végett beálló fiakkerek és teherhordók álló-pénz, illetve tisztítási dij főjében évení kint négy, illetőleg két forintot fizetni tartoznak.

c) Ugyancsak a szerződésben ki lesz teendő a nélkül azonban, hogy a város bármi felelősséget átvállalna ezen pontért, miszerint azon városi

lakosoktól is helypénz lészen szedendő, kik a városba behozott idegen terményeket tömegesen megvásárolván, azokat külön helyre kirakják, vagy lerakják és akár egy, akár több több napokon át árulják, mert a helybeli lakosoktól csak saját terményeik elárusitá ától nem szabad helypénzt szediiil

7) Szintén ki lesz teendő a szerződésben, hogy az idegenek által behozott termények vagy készítmények tömegesen nyárban csakis délelőtti 10 órakor, télben pedig 11 órakor árusittathatnak el nagyban, addig pedig a kicsinybeni árulásnak van helye; ennélfogva mind az eladó, mind a vevő, a ki ezen rendeletnek ellenére cselekednék 5 frtig büntethető lészen, mely összeg a szegény alap növelésére fordítandó. Ezen rendelenek épen tartására, a bérlők felügyelőik által ügyelni tartoznak. Felpénz csak tiz, illetőleg 11 óra után adathatik kötelezőleg. Ha a ve vő egy óra alatt a felpénz adástól számítva az időt, a vett árut át nem venné, a felpénzt elveszti és az alku létre nem jöttnek tekintendő.

8. Minthogy a helybeli lakosok számára idegen termények, készítmények és élelmi cikkek szoktak beszállittatni, ezektől amennyiben a piacon árulási szándékkal meg nem állanának, hanem a terhet a városi lakos „helyiségére szállítanák, a bérlőknek semmi helypénzt sem szabad venniök, kivévén, ha ezen áru nem előleges meg- rendelés folytán, hanem a város végén esetleg a alkudott meg, vagy üzleti és kereskedési célra szolgál.

9. Minthogy továbbá tapasztaltatok, hogy némely helybeli kufárok vagy lakosok is a falukról vásárba jövők és magukkal apró árukat eladásra hozóknak a városon kivül eleikbe menvén, áruikat csaknem erőszakkal elvéve megvásárolják, ts ezáltal a helypénz jövedelmet csonkítják, de a vidékieket is elidegenítik, mert azok a piaci árról nem értesülvén, áruikat potom áron kényszerit- tetnek eladni, annál fogva a szerződésbe azon pont is beteendő, a nélkül azonban, hogy a városra valami felelősség származtathatnék,. miszerint azok, a kik netn a piaczon, hanem a városon kivül, vagy annak szóién üzérkedési czélból vásárolnak, mielőtt az árusok a piacon megálla- nának és letelepednének és a helypénz tőlük beszedethetnék a szegény alap javára a tetten kapott vevők 50 krtól 5 forintig terjedhető bírsággal lesznek büntetendők.

10. Mindennemű birság alá eső cselekedet vagy mulasztásnak bárki s igy a bérlők által is tett bejelentése esetében a birság Y3-ada bérlőket illeti, illetőleg a feljelentőnek fáradsága jutalmazására adomány oztatik.

11. A vásárvám bérlet utáni várost illető jövedelmi adót is bérlő tartozik fizetni.

Az ezúttal elfogadott vásárhelyvám díjszabás és megállapított vásári szabályok a törvényEgy óra a természet ölén.

Gyönyörű veröfényes nap van. Az ég tiszta fellegtelen. Atefrmészet mosolygó képe ellenállhat- tatlanul csalogatott a szabadba, a teremtő nagy templomába- Önkénytelenül mozogtak lábaim, hegy tetején találtain magamat, honnan a szem messze, — mesze, a távol véghetetlen ködébe láthatott el, s lélek emelő látvány tárult fel előttem.

Isteni panoráma, melyet az emberi kéz által készített kontár müvek távolról sem közelíthetnek meg, melynek szemlélete az ember egész valóját lebilincseli. Mintha az ezeregy éj tündérmeséi bűvöltek volna le áhítattal áltam ott, az úr nagy oltára előtt.

A teremtő remekeinek szemléleténél éreztem kicsinységemet, s halk sóhaj emelkedett keblemből a mindenség urához, ki az embert, e kicsiny teremtést úrrá tette mégis az egész föld felett.

Édes kéjjel tekintettem le az alattam elterülő völgybe, melynek patakocskai vigan szaladtak a lejtőkön tova egy-egv kiálló fa törzshöz csapódva, vagy a mohos sziklák oldalait csókolgatva, hogy azokat is lassanként magokkal vigyék. Innét egy falevelet, onnat egy homokszemet ragadt magával s vitte messze talán, hogy egy uj világnak alapjait rakja belőle valahol a nagy óceán mélyében. S mig a leáldozó nap aranyos sugarai a patak kristály tiszta vizében füröd- tek, gondolataim a n ült és jövő felett a természet titkon alkotó ereje felett merengtek el.

Midőn méla andalgásaim közben szemeimet a magasba szerte körülhordozám a bűvös-bájos oltár felett, tekintetem a háttérben emelkedő óriási hegy csúcsán állapodott meg, melyben büszkén emelkedik ki az alatta és körülötte olterülö hegycsoportözatból, mintha őrállónak helyeztetett volna oda, szép hazám határszélére. Őszülő fejét fel a csillagokig emeli, vésszel, viharral dacol a magasban, hogy védelmezze a kisebbeket maga körül. Csúcsain a légi szárnyasok királya tanyáz, meredek lejtőin a lassanként röpülő élet jelei mutatkoznak, melyen a gondolat is táradtan ér fölfelé. S gondolataim a költő leikével fűződtek ösz- sze, midőn egy kiált fel: „O dicső természet! Mily nagy vagy te, mentői inkább hallgatsz, annál többet, annál szebbet mondasz!“

A hegyek ormairól képzeletem a messze múltba révedezett el, A néma csendben hallani véltem az ősök csörtető zaját, mintha a honfoglaló ősök riadó kürtjét hangoztatta volna vissza minden hallgató bércorom, s amult kezdő és a jövő ezredév végei összekapcsolódtak lelkemben. Vájjon viszhangozni fogja-e akkor s e bérc riadó harci lármájokat s a hősnép utódai érteni fogják- é e hangot, s fognak-e lelkesülni buzdító visz- hangjára ?!

Merengésemből az erdők lakójának méla bús furulya hangjai ébresztettek fel. Gondtalan lépdegélt a pásztor nyája után nein törődve múlttal és jövővel. Szivét egyedül a boldog jelen

tölté el. Gondolatai talán otthon váró kedvesével foglalkoztak s az adta ajkára az édes, szivh ez szóló hangokat, melyekből a boldog mege léged és hangzott szerteszét Boldog egyszerűség, az őskori élet lassanként elenyésző példánya, ki nem ösmered az emberek egymás ellen törő küzdelmeit. Ha küzdelemre szállsz, nemzeti enfajoddal, csak az erdei vadakkal állsz szemben. V ágyaidat nem hordja a villám szekere, képzeleted nyájad járta erdők szűk világában mozog, s lelkedet a világ vásári lármája helyett vig madárká k édes csevegése éleszti.

A pásztor furulyájának hangjai közé vegyült a juh nyájból felhangzó bégetés is. Az anyajuh természeti ösztönétől vezettetve érzé az est közeledését, kicsinéjét kereste a sokaság között, maga mellé csalogatta, mintha megakarná védelmezni a sötétségben érhető veszedelem ellen. És az emberek közt mennyien vannak, kik eltoszitják gyermekeiket magoktól, kellemetlen tehernek tartván a rólok való gondoskodást. Hányán vannak, kik boldogságot tettetnek, s az élet gyötrelmeit hordják szivükben.

Ide gyertek, kik a világ zajában elfáradtatok, a természet ölére, s tanuljatok megelégedést a természet egyszerű emberétől. Mit a mesterkélt világ nem adhat, itt bőven feltaláljátok. Oszhang- zatos működése a béke bohlogitó áldását hinti leketekre.

D. Emil.