Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-11-05 / 45. szám
hatóság jóváhagyása után válandván jogerejüvé előzetesen a megyei tekintetes törvényhatósághoz 3 példányban beterjesztendő, s 1881. január 1-jé- vel mint az ekkor kezdődő uj bérlettel életbe léptetendő lesz. Munkács, 1880. október 28-án tartott város képviseleti kögyülésből. Léhotay Zsigmond, v.-főjegyző. A szerződésből szintén ide iktatjuk a 16. és 17-ik pontot, mely igen időszerű épen most, midőn nyakig lubickolunk az el nem hordott piszok miatt a sárban. „16. A város köztereinek tisztántartása érdekében bérlőknek megengedtetik, hogy a szabály- rendelet, különösen annak 5. §-a a. b. c, pontjai szerinti javadalmakat húzza, továbbá azon egyénektől, kik a városban a Latorca főhidjától a Medve korcsmáig, a Vár-utcának az Udvarvég-utcába benyúló szegletétől a város boltjai végében álló kettős mészárszékig és végre az Uj-utcában a ko- faszin épület éjszaki végéig terjedő téren barmaikat étetik, minden egyes barom után 2 krt vegyenek. Mely javadalomból: 17. A bérlők kötelesek a fentebbi pontban megjelölt utca-téreket hetenkint 2-szer, t. i. kedden és szombaton és a hétközben eső ünnep előtti napon kellő számú munkásokkal kiseper- tetni, az árkokat mindkét oldalán az utcának ki- tisztáztatni, az eként halmokba összegyűlt szemetet és összekapart sarat ugyanazon napon saját költségén elhordatni. A szemet elhordása bérlőket feltétlenül terheli, a város azonban bármikor felmentheti a kötelem alól őket s azt ismét terhökre bocsájthatja vissza a nélkül, hogy bármely 8 illetőleg minő kifogást tehetnének azért a bérlők. Mulasztás, hanyag tisztogatás esetén bérbeadó városnak jogában álland a fenti utcák és térek tisztítását bérlők költségére és annak kauciójokból levonhatólag bármily magas bér mellett felfogadott munkások és fuvarosok által eszközöltetni és bérlőkön annyiszor amennyiszer 5-—10 frt. terjedő bírságot minden bírói eljárás nélkül saját hatalmával megvenni. “ De hát azon helyeken, kit illet a vásárvám dij, melyek a szerződésben nincsenek felemlítve, mint a Vár-utca és ki tartozik a tisztitást telje- siteni ? —1 — Szeretnénk feleletet hallani rá. Tűzoltói mozgalom! A városi önkéntes tűzoltó egylet m. hó 25-én tartott választmányi gyűlése. A választmányi tagok teljes számban megjelenvén a gyűlést 8 órakor reggel Pintér József főparancsnok megnyitó. A gyűlés tárgyát több egyleti ügy tárgyalása képezte. Első sorban az egyletnél még eddig betöltetlenül állott tiszti állomások vétettek elő, „Egy asszonynak két eladó lánya!..“-— Beszély. — Irta: Szini HPéter. Ez már aztán oly sértés volt, melyet Lencsi a saját reputatiója érdekében sem tűrhetett. Aligha tettlegességre nem kerül a dolog a két nővér között, ha Ferencz úr e pillanatban be nem lép az „Ósdi kürt“ logujabb számával kezében. — Látod Ferencz, látod! Így van az, mikor egy asszonynak két eladó leánya van I — sipitá Réviné. — Egyik a másikét irigyli, pedig utóvégre Darvasi csak mégis alábbvaló egy ősrégi bárónál! VI. , Ferencz úr szorgalmas olvasója volt az „Ósdi kürtnek,“ már csak azon okból is, mivel e lapon kivül nem járt más a házhoz. Különösen nagy érdekeltséggel olvasgatta a „Különfélék“ rovatát melyben rendesen rémióges esetek, hajmeresztő borzalmas események lőnek kikürtölve. Egy napon az „Ósdi kürt“ „Különfélék“ rovatában nagyon fel lett költve Ferencz ur érdekeltsége. „Szélhámos egyén“ czim alatt a következő hir volt közölve: — «Ügy értesültünk, hogy Vadbereken jelenleg egy magát bárónak nevezett egyén tartózkodik. Óva figyelmeztetjük a nagyérdemű közönséget, hogy a vele való érülkezéstől távol tartsa magát, mert az illető nem egyéb, ugyanis főparancsnoki segédtiszt mind ez edig nem volt, erre Pintér József főparancsnok Scheffer Emilt, ki ezen minőségben ideiglenesen már működött is, hozta javaslatba, az egylet egyhangúlag elfogadta. Kabáczi Mihály beosztása hosz- szabb ideig foglalkoztatta a választmányi gyűlést, a mennyiben két állást szerettek volna vele betöltetni; mint Torna tanár és mászó osztály parancsnokit, minthogy pedig ezen két tisztség egymásba nem ütközik és Kabáczy Mihály szives volt mindkettőnek betöltés t elvállalni, főparancsnoki inditvány folytán egyhangúlag elfogadtatott mászó osztály parancsnoknak és egyúttal torna tanárnak is kineveztetett. Továbbá egyhangúlag kineveztetek: szivattyú szakasz parancsnokká: Baudrexler István, volt mászó őrparancsnok Pap Károly mászó szakasz parancsnokká, ideiglenes mászó parancsnok Kovács Károly mentő szakasz parancsnokká, volt közmászó, Szelmenczi János mászó őrparancsnokká. Következett az új egyenruha kérdés-e; a főparancsnok azon indítványa, hogy az eddigi nagyon czifra ruha egyszerüsittessék, örömmel fogadtatott. Az egyenruha ezután sötét indigó kék szinü zubbony, két vörös kar és nyak zsinórral, a parancsnakoknak arannyal körül varva és sötét szürke nadrágból fog állani e szerint az eddigi vörös szégelyezés egészen elmarad. Tudomására hozatott továbbá az egyletnek hogy Munkács városa által engedélyezett vászon tömlők és pedig a nagy fecskendőhöz 20 méter 15 frt és a kisebhez 15 méter 10 frt értékben Seltenhoffer Frigyes és fia soproni cégtől megrendeltettek. Bemuttatott egyidejűleg az újonnan nyitott egyleti iktató könyv. Végre tárgyalás alá vétetett a kürtös fizetésének megállapítása, kinek kötelessége a szertárban tartózkodni, tűz esetén a vészt jelezni és az egyleti ügyekben eljárni, ennek fizetése havonként 16 írtban és tűz oltó egyenruhával! ellátásban állapíttatott meg, — mely fizetéshez Piutér József főparancsnok úr havonként 3 frt és Lim- bach vizmester 2 írttal járulni a gyűlés előtt voltok ssivesek megigérni, miért jegyzőkönyvileo-köszönet nyilváníttatott. Ezzel a gyűlés befejezést érvén, Pintér József főparancsnok néhány büzditó szóval a gyű - lést felosztotta. Csendes akadémia. (Franciából :) Perzsiában irák-adz.- enni tartomány egyik nagyvárosában Amadánban volt egy hires akadémia „Csendes Akadémia“-nak hivatott smint első elnöke mondá: „Az académia tagjai sokat fognak gondolkodni, keveset irui s —; a mennyire lehet — kevesebbet beszélni. Perz sia minden tudósa vágyott a szerencsére, hogy helyet foglalhasson a csendes akadémiában, midőn egy hely megürült. mint egy Becsből tetemes összeggel megszökött zsidó kellner, kit legközelebb már a fényi tő hatóság kezeibe szolgáltatnak. — Ehehehehe ! — kaczagott fel Ferencz ur. Ehun ni! Az én drága húgom mog hozzáadta a lányát, No hiszen ez derék. Szerencse, hogy még nem késtünk. Beszélhetnénk már az esküvő után. No kedves húgom, ebből mutasd ki már most a társadalmi illemet ! A lappal kezében azonnal Vilmához indult s őket nem a legszebb egyetértésben találta. Réviné utóbbi megjegyzésére, hogy tudniillik Darvasi alabbvaló Ludberkiuél, Ferencz uron ismét kitört a jókedv nyilatkozata. — Ugyan édes bátyám, mire való már e nevetés ? — Ehehehehe! . , . Nesze olvasd! Ott vau benne a kedves báród-életrajza ... Brühühühü !..'.■ Gratulálok a nagyszerű vőhöz ! . . . Krisztihihihi! Réviné elsápadt s remegő kézzel vette át a lapot. Lencsi szintén érdekeltséggel nézte a „Különfélék“ rovatát, Végre rátaláltak! Óit volt az szépen kidomborítva. — Ez nem lehet igaz! —tiltakozott Réviné. Ez nem lehet más, mint Fürjész Eleonóra bosz- szumüve! — Hiszen, ha igy állana a dolog, elfogták volna. El is van már fogva! — mondá doktor Kurta, ki épen e pillanatban lépett be Durváéival. Akasztani való szélhámos embere, már ugyan ki is hitte volna! , . . Még ptpát is cseZeh doktor is. ki egy igen elismert könyvet szerkesztett, számot tartott arra; egy szép reggelen felkerekedett tehát s elindult hazájából, hogy hely után nézzen a halhatatlanok között. Amad ínba érkezve, a gyülésterem ajtaja előtt jelenti magát s beküldi a szolgát az összegyűlt akadémikusok közé ezen lákonikus jegygyei: „Zeb doktor kéri alázatosan az üresedésben levő helyet.“ Szerencsétlenségre azonban levelestül együtt elkésett. A hely oda volt adva egy udvarias ősznek, ki ékes szólásairól volt hires a nők társaságában, s mint ilyen a legmagasabb pártfogást élvezte. Az akadémia elszomorodott, hogy meg kellett tagadnia a doktor kérését. A fecsegők pedig élczeltek a szegény, kitüuő tudósról. Az elnök, kinek kötelessége volt tudatni a tagadó választ, a legnagyobb zavarban volt. Egy kis elmélkedés után azonban tele töltött egy nagy serleget vizzel, úgy annyira, hogy egy csepp sem fért volna már bele, a nélkül, hogy ki ne ömlött volna. Azután jelt adott a doktor bevezetésére, ki belépve, az igazi erényességet jellemző szerénységgel mutatta be magát. Az elnök felkelt és minden szó nélkül, taglejtéssel utalt a jelképes pohárra. A doktor megértette, hogy számára nincs már hely; de nem jött zavarba, s megakarta mutatni, hogy nem lesz összekuszálva egygyel több tag által az akadémia Felvesz egy rózsa levelet, mely épen lábainál hevert s azt oly elővigyázattaí helyezte a pohárba, hogy egy csepp viz sem ömlött ki. Az eszmedús feleletre mindenki tapsolt. Zeb doktor megváltoztatta a szabályt. Egyhangúlag megválasztatott. Ezután hívták őt, hogy irja be nevét az anyakönyvbe. Ez alakiság teljesítése után nem volt egyéb hátra, mint köszönetét mondania a tudós testületnek, mit a Csendes Akadémia cziméhez méltóan cselekedett. Ugyanis a névsort tartalmazó könyv margójára 100-as számot századik vala a tagok közt s a 100-as elé egy 0-ust, alája pedig ezt: „sem többet, sem kevesebbet nem ér. “ Mire az elnök felelt s felelete kevésbbé volt udvariatlan mintelmés; öt zérust irta százas után e szavakkal: „tízszer többet ér.“ Hírek. — Halottak estéje. Egyik legszebb erén yo az emberi srivnek a kegyelet; őszinte, hálás megemlékezés vesztett nagyjaink s kedveseink iránt felújítása azon érzelmeknek, melyek hozzájok csatoltak, felelevenítése a részvétnek, melyet gyászos elvesztésük okozott a kebelben. Jól e ik néha kisírni magunkat, hogy annál megelégedettebbek legyünk magunk iránt, érezve, hogy a tartozó kegyelet adóját némi részben ismét leróhattuk. Rácsordul a hantra bánatos szem gyöngye S a fájó szív terhe megkönnyebbül tőle ! A nagyvárosok fényesen ünnepük a kegyelet ezen ünnepét, fény, pompa az enyészet országában; mi kisvárosiak nem ünnepelhetjük oly nagy, oly ragyogó fénnyel, de szivünk őszinte érzelmei által igyekezünk pótolni azt, mert többet ér a szegény fillére az előtt, ki a szivek rejtekét vizsgálja, mint a o-azdaffok ezrei, ha azok mellől az igaz érzelem hiányzik. Különben temetőink igen szépen ki réltem volt. s a drága kiszivott pipáméért gipszpipát adott . . . Ferencz ur minden szónál jobban kaczagott, szinte a könnyei peregtek bele, Révinénére sújt > ■ hatással volt e hir. Ajul- tan rogyott le egy kerevetre, melyben az ideálját vesztett Lened is követé példáját. Az illusió szétfoszlott s a kis városnak bő adag lett nyújtva a nyelvbeli csóplésre. Báró Ludberki uramat négy csendőr szurony közé fogta s elkísérte Bécs félé, még csak azt sem engedték meg neki, hogy búcsút vegyen menyasszonyától, Különben ezt aligha tette volna meg! . . . Darvasi Kálmán eljegyezte ugyan Szerénát, de a mennyegzőt elhalasztotta bizonytalan időre, mig a botrányról hallgatagságban lesz a város. Doktor Kurta szép reményei csak nem valósulhattak meg. Hiába! A végzet ellen nem elég erős küzdeni az ember. Az „Ósdi Kiirt“ egyik számában e botrány után népdal jelent meg, melyet Ferencz ur költeményei közül küldöttbe; mely rövid idő múlva széltében elterjedt s ma már az egész ország ismeri. „Egy asszonynak két eladó lánya. Egyik szegfű, másik majoránna. Megüzenem az édes “anyjának : Szakitsa le nekem bokrétának !“ (Vége.)
