Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - XIII. 1696. szept. 10—nov. 28. Gyulafejérvári országgyűlés

A I V-dik articulus intézkedett a számadó commissariusok fizetéséről, A rendek hoztak egy articulust a diploma megtartásáról, hogy azt mindenki tehetsége szerint köteles legyen védelmezni, de ezt az articulust a kormányszék nem hagyván helyben, töröltetett. Az V-dik articulus a megválasztott fő- és vicecommissariusokról szólt. Idegen borok bevitele Kolozsvárba meg van ugyan tiltva, minthogy azonban már korábban is történt e dologban intézkedés, úgy hitték a rendek, hogy e kiváltságok megsértése nélkül intézkedhetnek most is. Elrendelték a VI-dik articulussal, hogy az egyetemes vagy a népgyűlésekre behivottak, továbbá az ott lakó nemes emberek saját boraikat bevihessék, abból ajándékokat is adhassanak s maguk is élhessenek vele, azonban pénzen eladniok tilalinaztatik szigorú büntetés terhe alatt. A Vll-dik articulus Haller -Jánost, (

1sáky Lászlót és Cserey dánost felmentette a nota alól. A Vlll-dik elrendelte, hogy a vármegyék és székek gyűlésein a meghivottak megjelenni tartoznak, a főrendek 12, az assessorok 6, a köznemesek pedig 3 frt büntetés terhe alatt. A IX-dik articulus, a mostani szoros és zavaros idők tekintetbe vételével, elrendeli, hogy azok, a kik a kormányzó vagy kormányszék rendeleteinek, parancsainak nem engedelmeskednek, idéztessenek meg a kormányszék elé, s a főurak 200, a kisebb nemesek pedig 100 frt büntetésen marasztaltassanak. A X-dik articulussal generális perceptorrá Wass (íyörgyöt választották meg. A X 1-dik articulussal felvetették a jövő évi adót, minden kapura 37 köböl búzát. 92 köböl zabot, 21 és fél mázsa húst és 26 szekér szénát. A székelység 6H ezer frtot igért s victualékat is ezek arányában. Ezenkívül Eogaras földére, az oláh papokra pénzösszeget, Kolozsvárra, Viz-