Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - XIV. 1697. márcz. 9—ápril. 13. Kolozsvári országgyűlés

1697. MÁRCZ. 9 ÁPR. 13. 43 aknára victualékat. a többi városokra a victualék ára fejélten pénzt vetettek ki. A XII-dik articulus a rendkívüli költségekre portánként 30 frtot vetett ki.

1) XIV. A tél közeledtével megkezdődött a hadak beszállásolása, s Erdélyt ez évben még nagyobb mértékben lepték el a német hadak, mint a megelőző évben. Az adó is súlyosabban nehezedett rá, s hozzá jött, hogy a német hadak épen szüret idejében lepték el az országot, a szőllőt, mint Wass György irja, egyfelől a németek, másfelől a gazda szedték. A fejedelem márczius 8-ára Kolozsvárra országgyűlést hirdetett, hanem valóban a gyűlés csak márczius 11-én a szokásos catalogus-olvasással nyilt meg. Márczius 13-án a főkormányszék propositioit olvasták fel. Mindjárt aztán a postulatumok tárgyalására az elnök: Keresztessy Sámuel szállására gyűltek fel. < )tt azt határozták, hogy a vármegyék postulatumaiból állítsák össze a kívánalmakat, s e czélból egy bizottságot küldtek ki. mely másnap beadta munkálatát. Márczius 15-én a császár levelét olvasták a generál Rabutinével együtt, melyben 60,000 köböl búzát és 50,000 köböl zabot követeltek. Márcz. 16-án beterjesztették a postulatumokat a guberniumhoz, de ez azokat visszaküldte, hogy a három munkálatból készítsenek egyet. Bármily terhes volt is, a császár parancsa elől nem lehetett kitérni, s a következő napok alatt annak felvetésén munkáltak, mígnem márczius 21-én követséget küldtek a generálhoz, minthogy ez a victualék megfizetését pénzül kivánta. Márczius 27-én a postulatumokra megjött a válasz. De minthogy nem minden pontjával voltak megelégedve

r némelyikre replikáltak. Márczius 28-án elhatározták, hogy némely sérelmek ') Lásd Törvények és Okiratok XLVI11.