Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - Törvények és okiratok

Midőn a német vármegyék postulatumira resolvált volna a gubernium. az negyedik postulatum alkalmatosságával mondotta Bethlen Miklós: A bizony dolog, hogy a mint a regalisba is kiirtuk, ez a gyűlés olyan rendes, törvényes gyűlés nem lehet, hogy a tábla előtt, mint a törvényes diaetán, sok törvények folyjanak, a mi intentiónk sem az volt, mikor azt a regalist kibocsátottuk : mindazonáltal ha semmi törvény sem lészen a táblán, arra is vigyázni kell, hogy osztán a Jósika perében ne excipiáljanak és űgy ne járjunk véle, mint tavaly az háromszéki evocatusok perével, hogy el kelle miatta haladni, hogy a gyűlésnek törvényességét először az ország elrontotta vala. Erre nézve erre a postulatumra való resolutiót az urak suspendálák, mig az regalist előhozzák, és ő kegyelmek közül ki eg yet, ki mást monda discursive in hanc materiam etc. Monda a többi között Bethlen Miklós, liogy akármint légyen ez, de nem jó az ilyent igy postulatumban tenni, hanem a nélkül is tudná a gubernium, hogy mint kelljen lenni a törvényeknek, mert sokszor az ilyenek alatt factiók és sub boni publici praetextu privata intentiók és praecautiók latitálnak. a mint ebben is én tudom, hogy egyik a tordai malom dolga latitál, hogy peréhez sem a tábla, sem más ne szólhasson legaliter, mely kiteszik abból, hogy azt a postulatumot Bogáton Torda vármegye csinálta, a mint én nékem azt még akkor mind megírták. Erre gróf Apor: de elhiszem, hogy vadnak Kegyelmednek postái. Bethlen Miklós continuat: Arra való intentio is ez, hogy a radnóthi per is ne folyhasson, hanem a procátor exeipiálhasson, hogy ez nem törvényes gyűlés. Noha hiszem, az esztendeje hogy a tábláról appelláltatott és transmittáltatott a gubernium eleiben és a gubernium az appellata causák revisiójában nem köttetett a törvényes gyűléshez, hanem az olyanokat akár törvényes a gyűlés, akár nem, de mindenkor revideálhatja. Erre monda Haller István uram: Bizony Bogáton senki elé sem hozta Radnóthot. Melyre monda Bethlen Miklós: Én bizony elhiszem és bolond is volt volna, ha elé hozta volna, de igy szokták az emberek a dolgot circumveniálni. Gróf Apor uram penig monda: Hát ugyan bizony nem is lehet azt a radnóthi pert, sem semmit egyebet most rendesen revideálni, mert a gubernium nisi sub diaeta legali afféle törvényeket nem tehet. Erre Bethlen Miklós: Ihon la, meglátszik már, hogy űgy van, a mint én mondám. Es tovább Kegyelmed édes Apor úram rosszűl felel meg igy ez eránt thesaurariusi kötelességének, hiszem Kegyelmednek kellene inkább urgeálni a radnóthi pert, lévén Kegyelmednek ez