Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)

33. fejezet: 1686-1688 - Törvények és okiratok

ne légyen, ha mi ellenkező eonsequentiája következik az dolognak és instáljanak iterate, ne igyekezzenek az várost vagy elrontani, vagy hozzánk való hűségétől elszakasztani, de ha ugyancsak keménykednek is az váras ellen hűségtek az jó Istent híván segítségül, az várost fegyverrel is oltalmazzák, az vidékről feles fegyveres embereket vivén be az várasban, elég erő leszen hűségtek dispositiója alatt, holott így tudják, főgenerális úr hívünk az extraordinarius gyalogokat is oda rendelni emberkedjék és régi igaz hűségekben hozzánk való kötelességekben és hazájokhoz való szeretetekben mind végig megmaradjanak, mi is fejedelmi hivatalunk szerént mellettünk levő tanácsúri és főrendű deputatus híveinkkel együtt azon leszünk, szegény hazánkot megoltalmazhassuk és conserválhassuk. Quibus de coetero gratiose propensi mansimus. Datum in civitate nostra Cibiniensi 19. Octobris 1687. (Fogalmazvány az Erd. Múzeum-E. birt., Kemény-gyűjt. 33. köt.) ej 1687. nov. 17. Oyulay Ferencz levele a fejedelemhez. Méltóságos fejedelem, nekem természet szerint való keglmes uram! Nagod méltóságos levelét Hevessi uram által alázatos engedelmességgel vettem igen súlyos betegségemben (Megjelent Magyar Történelmi tár XIX. 115. 1.) Posonii 17. Xovembris 1687. Nagod méltatlan alázatos híve és szolgája Gyulai Ferencz, m. p. Külczím: Az méltóságos erdélyi fejedelemnek, nekem érdemem felett való keglmes uramnak ő Nagának nagy alázatossággal irám. (Eredetije az Erd. Múzeum-E. birt., Kemény-gvűjt. 33. köt.)