Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 18. 1683-1686 (Budapest, 1895)

32. fejezet: 1683-1686 - VIII. 1685. febr. 22.—márcz. 24. Fogarasi országgyűlés

elás — azt hivatalos alakban is dokumentálni ez az országgyűlés volt hivatva. Azelőtt még Apafi Máramaros vármegyét biztosítani akarta magának s Husztba székely őrséget helyezett el.

1) Inczédy Mihályt elküldette jan. 20-án Lengyelországba s Bécsbe.

2) nemcsak kedvenez terve a mediatorság, hanem a Theököly-féle zaklatások ügyében is. Nem ismerjük ugyan a portai főkövetnek Mikó Istvánnak — ki január végén indult el — adott utasítást, de biztosra vehetjük, hogy a Theököly-féle conflictusról szó volt benne.

3) Ki fogná tagadni, hogy a magyar alkotmánynak s magyar szabadságnak küzdő bajnoka volt Theököly — de az volt Erdély is másfél század óta. Kétségtelen, hogy mint hadvezér és diplomata magasan felette állt a magyar fejedelem az erdélyi fejedelemnek; de nem érthető dolog-e az. hogy Apafi trónját meg akarta védelmezni? Három év tapasztalata megmutatta, hogy, ha egy czélra törekedett is a két fejedelem,. de egy úton nem haladhatott: a dolgok fejlődésére nézve ebben rejlett a válság. S most Apafi elérkezettnek látta az időt, hogy Theököly hatalmának Erdélyben levő gyökereit elvágja, mi annyival indokoltabbnak és halaszthatatlanabbnak látszott, mert még az országgyűlés megnyitása után is kapott értesítéseket a kuruez hadak garázdálkodásairól.

4) Alig hogy megnyílt az országgyűlés, közügyigazgatóvá — eddig Albisi Barabás Péter volt — Hegyessy Istvánt nevezte ki. Három főbenjáró perben kellett neki az ezen gyűléssel kapcsolatos törvényszéken a tárgyalásokat vezetni: a) Theököly Imre ellen, ki a fejedelemnek 1679-ben adott térítvényét megszegte s ki ellen jószágvesztési pert indított; b) Barcsay Mihály ellen, ki vele összejátszott; c) s a boszorkányok ellen, kik nejét megigézték. Az első pert még Barabás kezdette, ki 1685. jan. ') Törv. és Okiratok LXXIX. 2) Ugyanott LXXXIII. 3) Ugyanott LXXXI. és LXXXII. 4) Ugyanott LXXXIII. és LXXXIV.