Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)
31. fejezet: 1679-1683 - Törvények és okiratok
Ha mikor császárnak, vagy fővezérnek, vagy császár nevezetes emberének valamelyfelé haddal való indulások hallatnék lenni, arról is bennünket éjjel nappal tudósítani serénykedjék. Az hátra lévő árulóknak is állapotjok miben légyen, mint magunk, hazánk ellenséginek. romlásokat ólálkodó feleknek gonosz ügyekezetek tudva lévén immár: kiknek is űjításokot hacsak mi munkában is tapasztalná, mindenekben ellene állani iigyekezzék. Azokhoz kik járnak hé, kik favorisálnak az nagy rendek közül, kik által folytatják dolgokat, kicsodák promotorok az erdélyi rendek közül is, s Havaselyföldében is kik által Írogatnak, üzengetnek és kicsodák azok, az kik írnak vagy üzennek innen belől ? Mindezekre szorgalmatos vigyázása légyen, értekezzék alattomban és tudakozzék, sőt ha költséggel lehet is, ezeknek az dolgoknak végére menvén, minket éjjel nappal s valósággal tudósítson. Minden dolgokban az mi méltóságunkat és existimatiónkat s országunknak is böcsületit igen előtte viselje, ógv hogy azzal is maga hivataljának s kötelességének valóságosan megfelelhessen, és abból semmi kedvet, se magának hasznot, se egyéb semmi tekintetet ne nézzen, hanem csak egyedül az nékünk kötelezett hűségére és hazájához tartozó kötelességére vigyázzon. Ha mi titkos dolgok occurrálnak, melyeket véle communicálnak és általa ottbenn tractálnak, azokat igen tigyelmetesen meghallgassa és jól meg is lássa, hogy igen titokban tartsa, senkinek üdő nap előtt ki ne jelentse és azokat mingyárást értésünkre adni maturálja. Ha mi oly titkos dolgot írásban nékie beküldünk, az melyeket tractálni megbízunk, hagyásunk kívül semmit is Írásunkban be ne adjon, hanem maga az vezér előtt csak szóval számlálja elő, vagy penig deákul fordéttassa és úgy adja be is, ha ugyan az szükség úgy kívánja. Az vezérek és egyéb nagy rendek közül az kiket nékünk igaz jóakarónknak üsmér lenni, azokkal gyakran conversálkodjék, őket látogassa, magunk és országunk jóakaratját nékiek offerálja és hasonlóképpen azok jóakarat jókkal is minden szükséges dolgokban élni iigyekezzék. Mind az császár divánját, mind az vezérét, avagy annak hon nem létében is az kajmekámét, ha szintén valami dolga nem láttatik is lenni, igen frequentálja: hanemha valami betegsége következnék, de semmi egyéb dolga miatt feljárni el ne mulassa, úgy hogy annál nagyobb (ismeretséget vévén, minden dolgainkra inkább vigyázni tudhasson.