Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 17. 1679-1682 (Budapest, 1894)

31. fejezet: 1679-1683 - Törvények és okiratok

Ezt is igen eszében tartsa az ott való állapatoklioz képest, bogv ha az vezérnek, vagy valami nagy renden lévő tisztviselők közül is valakinek változtatása történnék lenni, az mellől könnyen mingyárást el nem állván, jövendőre nézzen, hogy annak azután, ha miképen helyben menne állapot ja, annál kedvesebb jóakaratját várhassa; csakhogy ez dologban ezt is igen szemesen eszében vegye, oly módjával cselekedje, hogy az olyanok successorának injuriájára ne légyen; melyben is mit kellessék cselekedni, casu quo: az maga okossága és jó industriája, Isten után, megtanétja. Az kik az erdélyi házhoz való szokott szolgák, csauszok és egyéb rendbéli emberek is eddég találkoztak lenni, senkit azok közül el ne idegenítsen, inkább (igyekezzék azon, hogy az gonosz akarókból is, ha kik találkoznának lenni, jóakarókot szerezzen és minden rendeket magunkhoz és országunkhoz kedveskedő magaviselésével szerezzen és édesítsen és magát minden rendbeliekkel szerettesse. Az gyűlölködésre, veszekedésre senkinek okot adni ne attentáljon, az erdélyi szolgákhoz és csauszokhoz aprólék gazdálkodást ne kíméljen, hanem illendő szeretetet és kedvességet mutasson hozzájok. Mivel úgy hisszük, hogy az régi szokás szerint való gazdálkodásokot illendőképpen kiszolgáltatják, azért az praebendával úgy éljen, asztalát is úgy tartsa, hogy mind az mi méltóságunknak, mind az haza becsületinek illendőképen megfelelhessen, illetlen fösvénysége miatt csak maga hasznára ne fordétsa; annál is inkább jövendőre kárt ne szerezzen. hanem haza javára, hasznos üsmerőkre, illendő módon és becsülettel költsön, hogy efféle eladogatás miatt, az mint azelőtt is némely sovány oratorok miatt történt, országunkra valamiképpen kedvetlenséget ne hozzon, hanem látván az idegeny nemzetek is becsületes maga jó alkalmaztatását, kedveket nyerhesse és tehessenek is jó emlékezetet felőle. Minémű veszedelmes és káros dolog légyen peniglen gyakorta efféle állapatban lévő embereknek magok tulajdon hasznok keresése, sok példákból nyilván vagyon; azt azért minden uton elkerülje, hogy illetlen maga haszna keresésével nékünk és az országnak búsulást és gondot, magának is gyalázatot és veszedelmet ne hozzon. Egyébaránt is magaviselésével megmutassa, hogv hivataljának és tisztinek megfeleljen és magunk, országunk tekintetit is oly igen szeme előtt és becsületben viselje, hogy akármennyiszer is főhelyeken és mely dolgokban is illetlen magaviselésétől magát megoltalmazza és hozzá nem illendő dolgokban magát teljességgel ne is elegyítse.