Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)

30. fejezet: 1675-1679 - III. 1676. nov. 21—decz. 21. Fejérvári országgyűlés

í'ozliatnak: mondották a somlyai l)irtokosok ügyvédjei, s liogy e felett határozhassanak, mindkét fél képviselőinek távozniek kellett az ülésteremből. A kérdést Teleki válasza oldotta, meg: igaz, hogy ebben a szabad országban csak a törvényesen megidézett fél köteles felelni. De ettől most el lehet tekinteni. Az özvegy fejedelemasszony emberei a munkácsi uradalomban rengeteg sok sérelmet ejtettek erdélyi embereken, s hiában emelt panaszt ezért a fejedelem, elégtételt sohasem kapott. Ha a fejedelemasszony ezeket a panaszokat orvosolni fogja, akkor méltányos kívánságainak elég fog tétetni. Ez a határozat alkalmat adott Bethlen Farkasnak egy felszólalásra: mi mindig túlságos előzékenységgel viseltettünk a magyarországiak iránt, tisztességes válaszokat adtunk nekik, s az méltatlan dolog, hogy ezt más országban nem viszonozzák hasonlóval. Néhány nap előtt tette le Balassa az esküt, hogy nejének Kapy Katalinnak javaiból sem halála után, sem életében nem idegenített el semmit: pedig Barcsay Mihály vallomásából kitűnt, hogy egy nyakéket neki eladott. Az ilyen embert a hamis esküre szabott büntetéssel kellene sújtani. De tárgyalásba venni az ügyet, az idő előrehaladottsága miatt, már nem lehetett. Az ezen idő alatt elkészült törvényczikkeket dec. 18-án olvasták fel s tárgyalták. Az ülést azonban félbe kellett szakasztani, mert a rendek közül többeket, jelesül a kálvinistákat, magához rendelte a fejedelem. A tanácskozás tárgyát a portáról Paládi posta által hozott hírek, a végek ügye s a bujdosóknak adandó segély elhalasztása képezték, és az csak másnap ért véget. Azután — decz. 19-én — összejöttek a rendek s folytatták az articulusok tárgyalását. Amint az articulusok szövegét megállapították, ismét szóba jött a rab urak ügye: méltóztassék ő nagysága a személyes, szabadságon ejtett sérelem orvoslásával őket megörvendeztetni. A választ a rendek egy terjedelmes leírat alakjában megkapták: »Jól tudják a rendek, hogy a fejedelmet uralkodói székébe nem az ő szavazatjok emelte, hanem a porta, s így az ő hatáskörébe esik megbüntetni azokat, kik az ő személye ellen vétettek. Különben ő szokott kegyelmességé-