Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)
30. fejezet: 1675-1679 - Törvények és okiratok
hozzájuk, mert már feladták az levet s nem mernek. Az Kgld maga kezivel írt írásra, gondot viseltem még ennek előtte, attól nem kell félni, én valamire adja isten, de az többitől sem igen félhetek. Az úrfiak ő kglmek, istennek hála, jó egészségben vadnak, de szintén ma vém Kelemen uram irását. hogy ott is halni kezdettek, de az ember az ki a levelet hozta, azt mondja, hogy vérben, immár nem tudom, mindazáltal nem árt kivitetni ő kglmeket, írjon Kgld oda. mert én addig kiindulok, isten egészségemet adván. Itt mi valóban nagy félelemben vagyunk, mert minden nap két s három halott vagyon, ki sem merünk menni. László az lovász meghala, az nímet kovács most beteg, Farkasnak csak az felesége maradt. Az utrumok az kikkel az régieket többítették, ezek. 1. Tudsz-e fejedelem és személye ellen való böcstelen emlékezeteket avagy Írásokat. 2. Az 1675. esztendőbeli magáról írt articulusokat ha bontogatta-e. 3. Az ország articulusinak olvasásakor ő ha nga előtt mondott-e olyan szókot, hogy az csak scissióról való alkalmatosság. 4. Az elfoglalt nemes emberek kibocsátása ha meg volt-e. 5. Maga vagy szolgáinak törvények tisztek előtt proliibeáltatott-e. hogy elő ne vétessék. 6. Házához vagy távul való nemes emberekhez volt-e oppressiójok. 7. Veres Péterné jószágát maga akaratja ellen hogy nínretekkel elfoglalta volna. 8. Az liber quaestust ha impediálta és ez haza és idegen országbelieket czédula pénzzel terhelt volna. 9. Az búzával való kereskedést ha tiltotta-e meg. 10. Szebenben megfogott nemes emberek elbocsátásáról való commissiónak megszerzése ki által lőtt. Az szakács és sütő asszonyom ki megyen. Az cselédek, istennek hála, jó egészségben vadnak, az háznál is semmi fogyatkozás nincsen. Három sing gránátot küldtem azelőtt, ismét küldök három singet. Ajánlom ezekkel istennek asszonyom Kgldet. Datum Uzon 11. Novembris, anno 1676. Kglmed méltatlan szolgája Sz. Györgyi Mihály mp. En Asszonyom leginkább félek Péterlaki Mihálytól. mert itt is igen emlegeti vala az levelit, inkább had maradna