Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 16. 1675-1679 (Budapest, 1893)
30. fejezet: 1675-1679 - Törvények és okiratok
LIT. 1676. oct. 23. Cserey János fogarasi várkapitány levele a fejedelemhez a raburak ügyében. Kglmes urunk! Az úr isten Ngodat szerencsés hosszú élettel boldogítsa, szíbűl kívánjuk. Ngod méltóságos parancsolatját alázatoson vettük de continentiáját bizony igen szomorúan értjük, látván, hogy ellenünk való vádak nemhogy szűnnének, sőt inkább nevekednek (noha kegmes urunk mind az előbbiekben, annálinkább az mostaniban is Ábelek vagyunk), látjuk, hogy mind életünkben, mind becsülletünkben, ha az igazat látó isten meg nem gátolja, az Ngod kegyelmessége is szegény méltatlan szolgáihoz nem járúl, igyekeznek megrontani. Honnét, mi végre s mi alkalmatosságra czélozó okból származott azon szó, mi azt kglmes urunk nem tudjuk, sem alkalmatosságot arra bizony nem szolgáltattunk, holott kötelességünk szerint az rab urak körül való vigyázásban oly szorgalmatoson munkálkodtunk, hogy semmi hiba eddig abban nem volt. Mert az Béldi uram ajtaját szüntelen az Ngod udvari káplára őrzi tized magával, de azokat is mégis elegyítettük várbeli praesidiumosokkal avégre, hogy ha valami collusióra fokadnának is ki az rabok, el ne követhessék. Az mellett az ablakát magyar gyalog éjjel-nappal cirkálja, hogy onnét is valami szót be ne vehessen. Az Bethlen Miklós uram ajtaját egy német és egy gyalog, azonban az mely házakban vadnak, azoknak hátulját is éjjel négy cirkáló, az kapukat megint többen, úgy, hogy continue huszonnégy circáló cirkál, az két kapuja az várnak szüntelen fel van vonva azolta, hogy itt tartatnak, magunk penig csak egy pillantásig sem lépünk ki az vár kapuján úgy. hogy valamelyikünk az várban ne legyen; az strázsamester penig szüntelen az cirkálók között, és így kglmes urunk ennyi számú praesidiariusok között akárki is külömb dispositiót nem tehetne, mert nem apportálhatnak, sem penig nagyobb és szorgalmasabb vigyázással akárki is nem curálhatna; ehez képest, hogy dob és sípszóval lehetne kimenetelek, itélje meg isten és Ngod. Collusiójok penig kivel és mi formában lehetne, nem tudjuk, holott az mint megírtuk Ngodnak, az czirkálókat is mind megelegyítettük nímettel és magyarral, avégre. hogy collusió ne lehessen; magunk részéről penig isten csak