Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok

16 74. DHOZ. !•'>. 4 .'»7 is. noha MZ fges isten érdemünk szerént több bűneink miatt ennyire sújtott bennünket, mindazáltal ugyan nagy hálaadással méltó vennünk, hogy teljességgel még sem fogyatott el. úgy mint nálunknál nagyobb nemzetségeket, úgy hogy valami kis határt kezünk között is meg nem hagyott volna, melyben dicsírtetnék igaz tisztelettel az ő nagy neve, ez kevés megmaradóit keresztyénség között is. Megitílheti azért, valaki józan elmével akar erről gondolkodni, Erdélyben ez kevés magyar nemzetnek, az ki ennyi számú hatalmas nemzetségek között megmaradott. kinek fejedelme csendes és békességet szerető maga birodalmában igaz hívei között minden háborgás nélkül nemzetével jól megalkuvó s istenét félő — nem nehéz-e? Mondhatom, ítélje meg ez világ, ha valaki köztünk jó mód és törvény ellen felnevekedett személy miatt őstől maradott régi törvényünk haszontalanságra, nemesi szabadságunk becstelenségre, fejedelmünk állapotja félelmes változásra jut? Holott az egész világra kiterjedett nemzetségek ezért kőitek fel s ontották ki véreket. ezért fegyver alatt sok időkig háborúságban éltének inkább, mint az ilyenekben fogyatkozást akartak volna szenvedni. sőt az istennek választott népének is szabados volt mindenkor törvénye mellett felkelni. Ez ilyen miatt esett most búsulása szegény és egyébiránt is sok gondokban merült Erdély országának, mert az mely törvényeket fejedelmünk jól megerősíttetett s helybenhagyatott. ország végezését, köztünk való nemesi szabadságunkat az erős és hatalmas nemzetek nem bántogatták. sőt azok felől nagy adózásunk által egymás között csendesen élhetnénk, magunk közül rugoszkodott ki Bánti Dienes. akarván mindnyájunknak nyakára ülni. az ki egyedül kivánt uralkodni minden törvényünkben, uralkodott is eddig, az ki magához képest mást semminek tartván, régi határokat elfoglalt, ki előtt szegény nemes ember atyánkfiának igaz ügyét sem volt szabados megjelenteni, ki előtt az törvénynek könyve úgy be volt kapcsolva, hogy akárki is perelni felejtett véle. nem törvényes igazságátúl. hanem hatalmas kegyetlenségéiül félvérí. De ha ezek kevésnek látszanának is némelyek előtt, noha nemesi szabadságot szerető nemzetnek nem látszik kevésnek, voltanak olyan vétkek is benne, melyeket nemcsak káros lett volna, de veszedelmes és lélekismeret ellen való dolog elszenvedni, holott régi birodalmában már megállapodott fejedelmünket méltóságos székibűi kifordítani olyan szemlátomást igyekezett, hogy akárki is könnyen általláthatta; articulusunknak rendi szerént méltóságos feje-