Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)
29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok
Kgld becsületire vigyázó kötelességem tartja, javallja. bogy elől bocsátván köszöntő s szállást sollicitáló szolgáját s leveleit; csak nyomói jőne utánna Kgld. írásomról Kgldtűl bocsánatot várok. Éltesse isten Kgldet jó egészségben. Datum etc. 13. Ezek csak hamis vádok. mert én sem Barkóczi uramnak, sem másnak nem írtam, ma sem tudom, mit s mint tractál, s micsoda instructióval Farkas Fábián uram, nékem egy deputatus úr sem mondotta s nem is kérdeztem, tudni sem kívántam, examinálják meg egymást az deputatusok, ha nékem mondottanak-e valamiben titkos dolgot, házamot, minden javaimat nem magam vesztettem el. de lia lehetne visszaszerzeném. 14. Item B a x a uramnak Szalon tár ú 1 de dato 23. Junii N. N. írt levelének mása, Nemzetes uram! Mind az eddig való Kgld személyének az bihari gyűléstűi fogva minden közönséges dolgokban, közönséges helyen való szolgálattól, fáradozástól, s magyar édes nemzetünk bajos igyének forgatásától elvonása minémű nagy idegenséget nemzett az emberek elméjében, maga Kgld jól tudja s régen értette; neveli ezt, hogy mostan is Kgld magát az nagy kötelezéstűl. az egész bujdosásban levő magyarságnak közönséges tetszése s kérése ellen elvonná, és itt nem lévén Kgld az deputatióban, angyali életet éljen bár Debreczenben, de sokak az ítéletek minden rendektűi, kiket én bizony bár ne hallanék, nékem oly nehéz lévén az Kgld felől balítéletek s actiói felől való idegen magyarázatok s terhes beszédek, mintha azokat az édes atyám felől hallanám. Bizony eleitűi fogvást ilyeket én sokakat értettem, de mivel az deputatióban is bejöttek s fenforgottak, akartam, hogy másoktól értse inkább, mint tőlem, hogy ezaránt is hitszegésnek csak árnyékával se vádoltathassam, mintha az deputatióban forgó dolgokat kötelességem ellen producálnáni. Mostan is penig nem az Kgld jóakarói tetszések nélkül írok Kgldnek. kik örülnek az Kgld becsületinek. és kivánnák. ha az szerint az tehetség szerint, melylyel isten megáldotta Kgldet. nem külön magánosan, rejtegetve és titkosan. hanem palam és in unione szolgálna nemzetinek. Csudálják azt is. tudván Kgld már az deputatiónak ligáját, helyét is. mégis az mostan Kgldnek kezéhez az más