Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - VI. 1671. nov. 26—-decz. 23. fejérvári egyetemes országgyűlés

a rendek postulatumait. Sok volt a folyamodvány s azok rendezésével, felülvizsgálásával sok idő eltelt. Érdemlegesen tárgyalták Mikola Sigmond ügyét a szamosfalvi hidak tárgyában s a Toroczkayak és aranyosszékiek közt fenforgó régi pert. Tárgyalásba került egyes perceptorok ügye s ezeknek hit alatt számadásra vonása elrendeltetett. Másnap hosszú és zajos ülés volt. Folytatták a megyék postulatumait. Minthogy a teljes értékkel biró pénz külföldre hurczoltatott,

1) az országban pedig a kevesebb értékkel biró lengyel, török pénz elszaporodott: a bajon pénzverési jog engedélyezése által akartak segítni. s arany és ezüst pénz verését megengedték Szebennek, s váltópénz verését Segesvárnak és Beszterczének. Aztán a székelyek postulatumaira került a sor s elhatározták, hogy olyanok, a két Oláhországból, kik nem a négy bevett vallás valamelyikének követői, nemességet ne nyerhessenek. Aztán a törcsvári arendator Horvát István ellen emelt panaszokat tárgyalták. Több apróbb ügy elintézése után a székelyek és vármegyék postulatumai letisztázva beadattak a fejedelem elé terjesztés végett, de a szászok postulatumai még nem voltak letisztázva s e miatt a postulatumoknak a fejedelem elé terjesztése másnapra maradt. Dec. 9-én a postulatumokat együttesen felolvasták s egy bizottság által a fejedelemhez terjesztették. Bethlen Miklós azon kérdésére, hogy a fiscus által 1657 óta hatalmasúl elfoglalt jószágok visszaadása ügyében kelt határozat hogy értendő: hogy azok, t. i. gyűlés után vagy azonnal adandók-e VlSSZclj £1 rendek ez utóbbi értelmezést fogadták el. Másnap a táblán a pereket folytatták s egy zsidózót felmentettek. Dec. 11-én a fejedelem átizent a rendek közé, hogy addig, míg ő a postulatumok felett határoz, vegyék elő a fejedelmi propositiók közül azokat, melyek felett a tanácsurak távollétében is dönthetnek. A rendek beleegyeztek s azonnal tárgyalásba vették azt a pontot, mely az istenkáromlók szigorú megbüntetését ajánlja. Ezt mindenki helye9 Trausch Chronicon II. 172.