Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok

Kanczelláriusnak aur. 500 Kajmekámnak aur. 1500 Tihajának aur. 500 Skerlet uramnak aur. 500 Tihaja csauzának és az kapuban tall. 2 Az hajón, mikor tihajához mentünk tallér 1 Az Dunán az hajósoknak egy tallért s három ortot. Az emingnek, az ló harminczadban tíz timont. Az vajdával szemben lévén, az lovászmesternek tustársoknak. kengyelfutóknak és másféle importunus tall. IS

1/* György deáknak egy aranyat. Két csauznak adtam tall. 2 Ugyan Skerlet uram tihájának tall. 1 Az vezérrel hogy szemben lettem, adattam az kapun tall. 2. Az hajón adtam egy rúpiát. Vettem szénát die 24. Februarii tall. 3 s két párán Turzainak adtam nvolczvan osporát .... ezek közenségesen kell fizetni. (Egykorú feljegyzés, egy papirlap két oldalán, különféle Írással a Boér család fogarasi levelesládájából.) k) 1671. elején. Alkudozás Zólyominak láb alól eltétele felöl. Alázatos szolgálatomat ajánlom Kigyelmeteknek. mint jóakaró Buir uramnak ő kigyelminek, Istentűi kívánok Kigyelmeteknek minden jó szerencsés egíssígeket. Igen jó néven vettem az Kigyelmetek levelit; hanem yhen (így) Kigyelmedhez küldök . . . . *) Jánost, mert eddig imáratalan (így) negyven tallérunk ment el, hanem hatszáz tallírt küldjün Kigyelmed, az Kigyelmed emberének a keziben küldje Kigyelmed, mert az dologban Kigyelmed ne kételkedjík, mert mindenkípen az dolgokat vígben vittük, imaratlan csak abban a pínzben vagyon az dolgunk, mert még a pínz meg nem gyün, az mi dolgunk addig el nem válik, de ha a pínz meggyün, minden dolgunk helybe líszen; hanem az Istenért kírern Kegyelmedet, hogy menníl ') A vezetéknévnek üres hely hagyva. Különben Fogarasi János volt.