Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 15. 1669-1674 (Budapest, 1892)

29. fejezet: 1669-1674 - Törvények és okiratok

leghamaríbb lehet legyenek meg ezek az dolgok; hanem, imáratlan, ha feltettem velek. tehát játszom is immár, hanem az Istenre kírem Kigyelmedet, hogy immár az én dolgomat az Kegyelmed embersígére és hitére hagyom az mi kegyelmes urunk előtt. Imáratlan Kegyelmed én nekem írja meg, hogy Kegyelmedhez menjek-é ? Kigyelmed nekem most üzenje meg, hogy mikípen líszen énníkem dolgom, mert azután is azon félek, hogy csak sem kin, sem ben nem maradok. Oztán ha Kigyelmed most én nékem igér, tehát tudom, hogy oda be sem másolják meg a szót. Ednihány választja nap múlván minden jó választja megjün Kigyelmednek, az Kigyelmed embere keziben adják azt. Csak arra kírem Kigyelmedet, hogy imáratlan ezt a dolgot el ne mulassa Kigyelmed menníl leghamaríbb lehet jűjjön Kigyelmednek embere, mert addig megliszen az dolog, meddik az ember bejün, ha csak a pinz a dolog, hazugságban ne maradjak itt. Ezekután Isten tartsa Kigyelmeteket nagy jó egíszsígben jó szerencsében. Finis. Külczím: Adassék ez levelem Drinápolyban lakozó Bujr uramnak, mint énnekem jóakaró uramnak az keziben, nagy hamarsággal. Anno 1671. Jegyzet: A Boérral folytatott tárgyalásról utóbb is volt szó. Lásd Tűry 1671. nov. 24-iki levelét Török-Magyarkori államokmánytár V. k. 90. 1. (Eredeti sima török papíroson, a Boér család fogarasi levelesládájából.) XIV. 1670. aug. 21 -oct. 31. Tárgyalások török hatóságokkal, a) 1670. augusztus 21. A váradi pasa levele a fejedélemhez határszéli villongások ügyelten. Mi az hatalmas és győzhetetlen török császár vég A árad várának és alioz való végházainak azokban levő főgondviselője az tekintetes és nagos Huszszain passa. Tekintetes és ngos Apafi Mihály Erdély ország fejedelme, nekem szomszéd jóakaróm. Isten Kdt minden jókkal megáldja, kivánom. Ez alkalmatossággal kelleték Kdt embereimmel s levelemmel megtanálnom. hogy ez elmült napok-