Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

talám elégségesnek nem itíltetnék. Mindazáltal hogyha ő felsége nevével Rottal uramtúl jó válasz adatik az Klmed eleiben írt punctumokra, tudósíttatván Klmdtűl újabban convocáltatjuk mind az tanácsi rendet, mind az delegátusokat s ha az első recognitionalisokban valami hiba vagyon, azt vissza kérvén Kegyelmed, az későbbi minta szerint nagyobbakat adni készek vagyunk; de az is ott maradván, levélre levelet adni csudás és illetlen dolognak látszik. Hasszon pasa Hunyadig eljött, úgy reméljük ide jő hozzánk elsőbben, annak utána fog visszatérni az határnak járására, avagy inkább elfoglalására. Az vajdáné felől írhatjuk Kegyelmednek, az fővezér embere talám szintén ma érkezett hozzája Rákosra, kinek oda menését és ha akarja az asszonynak elvivését, mi meg nem gátolhatjuk; mindazáltal igíretekkel tentáltatjuk újabban, hogy bár csak két hétig várakozzék, azalatt penig az portára már elküldtünk, felőle törekedésképen valamit végbe vihetünk, el nem mulatjuk. Az ki azt hirdette, hogy kincsét vettük volna el az asszonynak, hihető oly lator ember volt az, hogy ő azt cselekedte volna, de az asszony mondja meg maga lelke szerint, hogy soha egy pénzit sem láttuk, most sem kivánnók pénzit, akár kié lenne csak magát maraszhatnók meg az országban, ne vitetnék ki az keresztyén világ csudájára. Végezetre mivel maga tudja Kegyelmed, az elmúlt segesvári gyűléskor mindenek felett isten után az római császár ő felsége törekedése által remélvén az státusok mind az határ jól igazítását, mind az adónak rész szerint való leszállását, ettűl az reménségtűl viseltetvén nem veiének derék adót fel. Kegyelmed azért találja meg Rottal uramat, ő kimét kérjük istenre s lelke üdvességére, mint sincerus keresztyén embert és kedves apánkat, hogy ha gyenge avagy semmi bizodalom ez dologban, jelentse meg in secreto, hogy így ne szoruljunk ki az reménség mellett az üdőbűl, vettethessük fel az adót, ne siettessük ezzel is ennek az nyomorúlt hazának veszedelmét. Eidem de reliquo stb. Datum in castro nostro Ebesfalva, die 14. Januarii ao. 1665. Külczím: Generoso Michaeli Teleki de Szék stb. (Eredetije a gr. Teleki-család levéltárában. Nro. 3340.) 9) 1665. j an. 21. Apafi 1665. jan. 26-iki rendelete. Michael Apaíi stb. Generöse lidelis stb. Salutem stb.