Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

mes Bereglivármegye az parochialis proventus végett az fejedelem asszony ellen vicze-ispán urammal juxta articulum termináltatván pro die 15. praesentis, nem hogy az törvényt ta volna, de ő felsége prohibitoriuma és protectionalisa de kik convocatusok voltunk, fegyveres kézzel előnkben (állván) az kállai és tokaji praesidium, még az városnak Munká(csnak fe)lé sem bocsátottak, ha kik belophatták is magokat, szállásokat gyalogokkal környtílvévén, onnét senkit se ki, se be nem bocsátottak az nap; úgy bántak az vicze-ispánnal is, sőt két prédikátort (ki mindenik igen becsületes ember volt) vicze-ispán szállására akarván menni, a németek szörnyen megdöföltek, vertek, az muskatélylval vérben kevertek. Ebből is akármely keresztyén ember megitélheti, nekünk magyaroknak szabadságunk, törvényünk mint rontatik s kitől ? Már megírtam vala ez levelemet, az mikor érkezék egy jóakaró uram levele, kiben írja, hogy azon igyekeznek oda fel, kiváltképpen egy nagy ember, hogy Kegyelmetektől minket elszakaszszon, az pénzt is megígérte, de úgy, hogy Erdély nélkül menjen véghez az dolog; de abban bizony ez részről kedve nem telik, hanem én az tanács (így !) ő naga ne engedje másnak az szép jószágot, ha nagy költségében telik is. Ezt confidenter írtam Kdnek, s ámbár magával az f[ejedelemmel közölje Klmed, ,de mással senkivel se, mert bizony bánnám, ha kiadnának. En penig míg élek maradok köteles és igaz atyafia, szolgája. Kívánom, isten engedje, ez írásom találja örvendetes órában Klmedet. írtam. . . .*) ultima Septembris 1669. Ez levél napfínt ne lásson, Klmed égesse el vagy tegye jó helyre. (Aláírás nélkül.) Külczim: Tekintetes nemzetes Teleki Mihály uramnak (cum pleno titulo), nekem kedves és bizodalmas uramnak, sietve iráni. (Az egész levél Kende Gábor hezeírasa.) (Eredeti: gróf Teleki Miksáné hosszúfalusi levéltárában. Lemásolta Gergely Sámuel.) J) A kelet helye kitörülve s olvashatatlanná van téve,