Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 14. 1664-1669 (Budapest, 1889)

28. fejezet: 1664-1669 - Törvények és okiratok

LIV. 1669. oct. 8. Rozsnyay Dávid titkos utasítása. Memoriale pro gnr. domino Dávid Eosnyai. Megjelentvén ő kegyelme titkos levelünknek megadása után. hogy az dolognak kétszeri megjelentése után látván annak haladását, tudván azonban az fővezérnek ő nagyságának hatalmas császárunk nagy dolgaiban való foglalatosságát és ő nagysága parancsolatját is, könnyen ezt elhallgathatnék. De tartván attól, mások által is az dolog ő nagyságának értésire esik, hogy mi hatalmas császárunkhoz való hűségtelenséggel, ő nagyságához való engedetlenséggel ne vádoltassunk, hat. császár dicsőségére tartozó dolognak tartván az magyar korona béhódolását, ő hatalmasságához tartozó kötelességünk szerént akarjuk most megjelenteni ő nagyságának. 1. Hogy mi az magyar és horvátországiak megtalálásából bizonyosan úgy veszszük eszünkben, hatalmas császárunk igen nagy hasznára s birodalmának terjesztésére Magyar és Horvátország hatalmas császárunk szárnyai alá adja magát éppen, csak ő hatalmassága az megnevezett országokat fogadja oltalmazó szárnyai alá, és nekünk is ebbeli intentiónk ő hatalmassága, ő nga az fővezér előtt legyen kedves. 2. Ha kedves ő hatalmassága s ő nga előtt, kivántatik, ő hatalmassága adjon oly generalis assecuratiót, hogy hat. cs. hite s vallása szerént assecurálja Magyar- és Horvátországot s annak minden rendeit és lakosit, hogy kegyes gondviselése alá vévén szabadságokban megtartja, ellenségek ellen minden assistentiával lészen, signanter nekünk arra szabadságot enged, hogy ennek az dolognak végben viteliben minden jó útakat módokat elkövethessen. 3. Mivel az ő nagok mellett lévő emberektől az német portán az dolog már annyira kitudódott, hogy az ő hatalmassága szárnyai alá folyamodó nagy rendeknek életek veszedelemben forog, ha sokáig halogattatik: akár csak engedje meg ő nga ez jó dolog végben vitelire való megindulásunkat, négy vagy ötezer itthon lévő török vitézeknek és két Oláhországbeli kevés oláh hadaknak mellénk adásával; mely is meglévén, l) Oldaljegyzet: Sőt minket az magyarországiak erre is kénszerítettek, hat. császár előtt kezdjük el, de mi tudván, efféle dolgok Ngod híre nélkül véghez nem szoktak menni, akartuk Ngodnak megjelenteni.